II. János Pál pápa így fogalmazott vasárnap délelőtt a római Szent Péter téren: "Károly császár legyen példa különösen azok számára, akik ma Európában politikai felelősséget gyakorolnak." Károly magyar királyként a IV., osztrák császárként az I. sorszámot viselte, és 1916-tól 1918-ig uralkodott. Az első világháborúban elszenvedett vereség után száműzték Magyarországról és Ausztriából is. Hatalma elvesztése után négy évvel fiatalon, mindössze 34 évesen halt meg.
IV. Károly volt az utolsó Habsburg, akit megkoronáztak. A boldoggá avatási ünnepségen jelen volt a Habsburg család sok tagja, Szili Katalin a magyar országgyűlés elnöke, az osztrák parlament több vezetője és a horvát miniszterelnök is. Jelen volt a magyar katolikus egyház vezetője, Erdő Péter esztergom-budapesti érsek is.
A boldoggá avatást megelőző ünnepségen magyar huszárok is felvonultak az Angyalvár és a Szent Péter tér közti útvonalon. Velük együtt tucatnyi hagyományőrző lovas egyesület és az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek népviseletébe öltözött zarándok is felvonult. A boldoggá avatási szertartást tizenötezren figyelték a Szent Péter téren. IV. Károly a Habsburg uralkodók többségéhez hasonlóan buzgó katolikus volt.
A Magyarországról fegyverrel elkergetett és Ausztriában kényszerrel lemondatott utolsó Habsburg uralkodó megítélése vitatott a történészek között. IV. Károly titokban megpróbálta kivezetni a Monarchiát az első világháborúból, és demokratikus reformokat ígért a soknemzetiségű birodalomnak. A háborúból való kilépés terve azonban nem sikerült, és a belső reformokra a totális vereség miatt nem maradt ideje. Protestáns országokban azért támadják a pápa mostani döntését, mert az első világháborúban IV. Károly csapatai is bevetettek mérges gázokat, ami tömegpusztító fegyvernek számít.
A boldoggá avatási perben a pápa megbízottainak azt is vizsgálniuk kell, hogy kötődik-e valamilyen csoda a kiválasztott sezmélyhez. Habsburg Károly esetében több csodás eseményt is vizsgáltak. ezek közül a legmeggyőzőbb egy lengyel apáca beszámolója volt, aki Brazíliában egyetlen éjszaka alatt kigyógyult súlyos betegségéből. Elalvás előtt IV. Károlyhoz imádkozott és képét a párnája alá helyezte.
Vasárnap Károlyon kívül további négy személyt avattak boldoggá. Köztük van Anna Katharina Emmerick német apáca (1774-1824), akinek misztikus látomásaiból készült könyv volt az alapja Mel Gibson Passió című filmjének.