Szétlövés döntött a legmagyarabb vb-n

A szektorlabda világbajnokság hétfői egyéni döntőjében szétlövéssel Mártonfi István (Románia) szerezte meg a világbajnoki címet. Csapatban és párosban a magyar válogatott nyert. A gombfoci legrangosabb ünnepén minden nemzet játékosa magyar volt, a kezdőpöccintést Bajor Imre végezte, és meg lehetett nézni Bozsik József íróasztalra felfestett pályáját.

"Hátra gurítással fenyegetőzik", "holttérbe küldi a labdát", pozícióznak", "pakolgatás történik" - ezeket mondta többek között a szektorlabda világbajnoki döntőjét közvetítő Horváth Imre, a Nemzetközi Szektorlabda Szövetség elnöke. Miközben az is elhangzott, hogy "megpróbálja úgy rúgni, hogy a másik játékos maga elé fejelje", valójában öt centi átmérőjű műanyag karikák csúszkáltak a zöld asztalon, amiket körömmel, felső ujjperccel, de leginkább nyomópálcákkal hoztak mozgásba. A bíró ebben a békés sportágban nem válik főszereplővé: csak akkor szól bele, ha a játékosok nem értenek egyet. Olyankor előveszi a szektormérőt, és megállapítja, hogy passznak számított-e a legutóbbi pöckölés. A játék célja, hogy a karikák pöckölésével az inggomb méretű labdát a másik kapujába juttassák a versenyzők.

A gombfoci egyéni világbajnoka Mártonfi István lett az idén. Állampolgársága miatt román színekben győzött, de Mártonfi a tiszavasvári klub játékosa, Dunaújvárosban jár főiskolára, és leginkább Vácon edz. A fiatal tehetség heti több alkalommal oktat, maga azonban csak heti három órát játszik aktívan.

A Budapest Sportaréna Sportmúzeumában rendezett idei világbajnokságon kiderült, hogy a legmagyarabb sport a világon a szektorlabda, vagy köznyelven szólva a gombfoci. Magyarok találták ki, és a sportolók döntő többsége is magyar, legfeljebb állampolgárságuk miatt tűnik színesnek a mezőny. Csapatban a vébét Magyarország nyerte, a döntőben 9:7-re verve Romániát. Harmadik lett Szerbia és Montenegró. Indult még Szlovákia és Ukrajna, a legutolsó pedig az úgynevezett ISBF csapat lett, amit a többi ország (egyébként szintén magyar nemzetiségű) svájci, ír és kanadai állampolgáraiból válogattak össze. Néhány éve volt egy igazi nigériai játékos is, de ő már befejezte magyarországi tanulmányait. Egyéniben indult még osztrák, szlovén és angol is, és az utánpótlás verseny névsorából kiderül, hogy a fiatal generáció származását már nem feltétlenül árulja el a neve.

"A jó gombfocisnak megfelelő elméleti felkészüléssel, jó kézügyességgel és megfelelő állóképességgel kell rendelkeznie" - mondta az [origo]-nak Horváth Imre, aki a nemzetközi szövetség mellett a világbajnok magyar válogatott tagja is. Párosban is vébét nyert az idén, Szili Balázzsal az oldalán. Heti négy délután ügyel a nemzetközi szövetségnek is helyt adó gombfoci-boltban, ami a világ egyetlen ilyen típusú szakáruháza.

Bajor kezdőpöccintése

A versenyzők saját gombjaikkal versenyeznek. Csupán annyi kötött, hogy öt centi átmérőjűnek kell lennie a játékosoknak. Van aki kifúrja az oldalukat, hogy könnyebbek legyenek, mások a nehezekre esküsznek, ezért inkább belülről gumizzák azokat. Ellentétben a trafikokból ismert készletekkel, ezek középen lyukasak és nincs rajtuk feliratos fénykép sem. Van hozzájuk viszont egy csomó féle nyomópálca, kis rugalmas műanyag lapok: másféle az emeléshez és megint más a csavaráshoz. A szerb válogatott spílere, Börcsök Sándor azonban például csak kézzel hajlandó játszani. Meccs előtt a profik a pályát hintőporozzák egy kicsit, és néha a játékosok alját valami zsíros lapocskához dörzsölik, hogy jobban csússzon. A játékosok általában rövid ujjú pólóban és tréningnadrágban hajolnak az asztalok fölé.

"Régi álmom volt a világbajnokság" - nyilatkozta az [origo]-nak Mártonfi, miután magabiztos győzelemmel bejutott a döntőbe. "1991 óta játszom, de komolyan csak 1994-ben kezdtem Tiszavasváriban." Tiszavasvári az ország egyik gombfoci nagyhatalma, az ottani középiskolában edző segíti a felkészülést. Négy hivatalos papírral rendelkező gombfoci-edző van ma Magyarországon, ők az általános segédedző képzés után a szövetség iskolájától kaptak erről papírt. Farkas Zsolt, a világbajnok válogatott tagja szerint százezrek gombfociznak az országban, versenyszerűen pedig néhány százan. Mivel 1989 óta a szektorlabda hivatalosan is sportágnak számít, állami támogatást is kap a szövetség. Van magyar bajnokság, magyar kupa, európai szuperliga, KEK, világbajnokság és európabajnokság is. Az idei világbajnokságon középiskolásoktól kezdve őszülő férfiakig minden korosztály és polgári foglalkozást űző képviseltette magát.

Nyomópálca

A játékosok kétszer 13 percet állnak egymással szemben. Minden lövést kis pepecselés előz meg, tíz tizenöt másodperc gondolkodási időt illik az ellenfélnek türelemmel várnia, izgalmas helyzetekben akár többet is. Egy kiélezett helyzetben a támadó méricskél egy kicsit, odahajol, hajlítgatja nyomópálcáját, majd közli, hogy melyik gombbal fog lőni. Akkor a többi játékoshoz képest bumfordi kapust a saját ötösén belül igazíthatja a védő. Ehhez ő is megnézi a támadó helyzetét, ugyanúgy fölé hajol, elképzeli a labda lehetséges ívét és beállít. Ezután a támadó ismét odahajol, ugyanott számolgat, és végre pöccint. A labda sokszor szinte követhetetlenül gyorsan repül ilyenkor, nem egyszer néhány játékos is leesik az asztalról. Szerencsére a vébé döntőjén nagy kivetítőn lassítva vissza lehetett nézni az összes kapura lövést. Ha a rendes játékidőben nem dől el a meccs, akkor kétszer öt perc hosszabbítás, majd a szétlövés jön. Az idei vébédöntőn is ez döntött. A szétlövés olyan szögletrúgás, amikor a támadó egy játékost a középponton hagy, annak sarokról lepasszol majd kapura lő. Ez alapvetően az idegek játéka, a vesztes (a szintén román színekben ezüstérmet szerző) Pákai György szakértők szerint azért vesztett, mert túl ideges volt a szétlövéskor.

Mártonfi István, a világbajnok

Magyarországon az 1910-es évek óta van gombfoci és az első szabályrendszert a Szektor Klub néven alakult társaság már a 30-as években meghatározta. Az ötvenes években már lehetett kapni előre gyártott bábukat és 1958-ban megalakult a nem hivatalos szövetség is. 1964-ben kijött az a nyomtatott szabálykönyv (Soós András: Gombfutball) ami a mostani szabályoknak is az alapja. A szabályok meglehetősen összetettek a profi világban: például az számít hazaadásnak, amikor a labda hozzáér a kapushoz, de nem pattan az ötösön kívülre, hogy csak egy definíciót említsünk itt. A sportág legendás alakja Balogh László volt, aki 1944-ben alapított gombfoci klubot Pécsett. Stencilgéppel még újságot is szerkesztett Gomb Sport címmel. A mostani szövetség hosszas belső viták után 1996-ban vette fel a Szektorlabda nevet, korábban Asztali Labdarúgó Szövetség volt.

Az idei vébén a kezdőpöckölést Bajor Imre színész vállalta. Mint az [origo]-nak elmondta, egész gyerekkorában gombfocizott, és most szeretne megismerkedni a sportág profi változatával, ezért örült, hogy megkapja ajándékba a döntő asztalát. "Az tuti" - válaszolta az [origo]-nak arra a kérdésre, hogy indul-e a következő világbajnokságon. Bajor a döntő előtt Horváth Imrével bemutató játékon 1:1-es döntetlent ért el. Mellettük két kis tárlóban állt a gombfoci kiállítás, aminek legérdekesebb darabja egy kis fiókos íróasztal volt. Az asztal lapjára Bozsik József festett fel egy táblát.

Magyari Péter