Happeningekért versenyeznek a városok

Csütörtökön indult el az a magyar városoknak kiírt pályázat, melynek győztese 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lehet. A megtisztelő címmel várhatóan rengeteg turista látogatása jár majd, és a kiválasztott városnak egy éven keresztül minden napra ki kell találnia valami érdekeset. Budapest, Debrecen, Győr és Pécs már jelezte, hogy akarja a címet.

Az Európa Kulturális Fővárosa kitüntető cím tíz hónapon keresztül tartó folyamatos fesztiválokkal, rendezvényekkel, kiállításokkal, koncertekkel, utcai happeningekkel jár. 1985 óta az Európai Unió szervezésében egy vagy több - mostanában sokszor kettő - város kapja meg a rangos eseménysorozat megrendezésének jogát. A programok összeállítása és az ehhez szükséges pénz felhajtása a helyieken múlik, az EU csak a védjegyet adja. Sokáig Brüsszelben döntöttek a helyszínről, a bővítéssel azonban ez is átalakult, és rotációs rendszerben minden tagállamra sor kerülhet valamikor. Magyarország Németországgal közösen 2010-ben kap lehetőséget.

A Nemzeti Kuturális Örökség Minisztériuma csütörtökön írta ki a pályázatot, melyen 2005 őszére kiválasztják, hogy melyik magyarországi város legyen Európa kulturális központja. Első körben bármelyik megyei jogú város jelentkezhet. Közülük a legígéretesebb koncepcióval előálló pályázók jutnak a második fordulóba. Már a pályázat kiírása előtt négy város jelezte, hogy szeretne indulni. Budapest olyan pályázatra készül, melyben Kölnnel közösen indulna, így a két városnak egyszerre kellene győznie Németországban és Magyarországon is. Debrecen szintén szeretné a címet, ahogy Győr és Pécs is. Pécs egyszer már győztesnek érezhette magát, mert Medgyessy Péter még miniszterelnökként a városban járva azt mondta, hogy az ottaniak győzelmét várja.

A pályázóknak ki kell találniuk, hogy milyen nagy téma, jelmondat vagy ötlet köré szerveznék a programokat. Hiller István kultuszminiszter olyan pályázatokat vár, melyekben nem csak a város, hanem az egész környék is kap valamilyen szerepet. A városválasztást egy frissen kinevezett miniszteri biztos, Mesterházy Balázs irányítja.

Hiller: Pályázzanak!

Az eddigi legsikeresebb kulturális főváros Glasgow volt, amely 1990-ben kapta meg a címet. Több mint nyolcmillió látogató ment el a skót városba abban az évben, és húszezer új munkahely létesült a rendezvények kapcsán. Tavaly az osztrák Graz volt Európa Kulturális Fővárosa. Grazba 2003-ban a korábbi éveknél 28 százalékkal több turista látogatott, és 22 millióan nézték meg a fesztivál honlapját, tudatosítva Európa-szerte, hogy van egy ilyen város is a világon. Grazban több mint 12 milliárd forintnak megfelelő összeget költöttek a programokra, ezt nehéz lesz bármelyik magyar városnak is fölülmúlnia. Az EU a költségek körülbelül 1 százalékába száll be, a többit állami, önkormányzati és magánbefektetésekből kellett összeszedni. Grazban három látványosság épült, ami örökre ott marad a városban: a város látképét uraló domb tetején lévő óratorony mellé felhúztak egy fekete ikertornyot, amely úgy néz ki, mintha árnyéka lenne az eredetinek. Egy modern kiállítóterem is készült, de a legnagyobb különlegesség egy átlátszó mesterséges sziget, amit a várost átszelő Mura folyó közepére építettek. Emellett több ezer program várta az embereket a városban, ahol állandóan valami arra emlékezetett, hogy éppen különleges helyzet van. A városba vezető autópálya mentén hatalmas lila neonbetűk álltak, a LOVE szót formázva, a belvárosba szivacsheverőket raktak ki néhány napra, állandóan szólt a zene, és kiállítás követett technopartit, esténként pedig vetítettek a házak falaira.

Idén két városé a cím, az olasz Genova és a francia Lille osztoznak rajta. Előbbi a tengert és a hajózást választotta fő témának, utóbbi pedig azt üzeni, hogy a felszámolt ipartelepeket művészeti központokká kellene átalakítani. Lille még magasabbra tette a mércét, mint az osztrákok, mert a rendezvénysorozat költségvetése majdnem 20 milliárd forintnak megfelelő összeg.

Magyari Péter