Alkotmánysértők lehetnek az időközi választások

Novemberben két időközi választást is tartanak. Az Országgyűlés ugyanakkor még mindig nem fogadta el azt a törvényt, amely a külföldön tartózkodó magyarok szavazását rendezné. Márpedig az EU-csatlakozás óta ezt biztosítani kellene. Az MSZP szerint az államfő közvetíthetne a pártok között az ügyben.

November 14-én és 28-án tartják az időközi országgyűlési választásokat Sopronban és Szécsényben. Erre azért kerül sor, mert az eddigi képviselők, Szájer József és Surján László a nyáron európai parlamenti (EP) képviselők lettek. Az EU-csatlakozás óta előírás, hogy az országgyűlési választásokon, illetve az országos népszavazásokon biztosítsák a külföldön tartózkodó magyaroknak is a szavazás lehetőségét. Ehhez azonban törvényt, mégpedig kétharmadosat kellene módosítani. Az Alkotmánybíróság egy hónappal ezelőtt kimondta: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség jött létre amiatt, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg idejében a külföldi szavazásról szóló rendelkezéseket.

Az EP-választás idejére elfogadtak egy törvényt, azonban az csak egyszeri alkalomra szólt. Azóta számtalan alkalommal egyeztettek a pártok, hiába. A konfliktus oka, hogy a kormánypártok azt javasolták: elektronikus úton lehessen külföldön szavazni. A Fidesz azonban ragaszkodna a szavazatszámláló bizottságok küldéséhez, vagy pedig azt javasolják, hogy a külföldön élő, de választójoggal nem rendelkező magyarok végezzék el ezt a feladatot. Ezeket a javaslatokat viszont a kormánypártok vetik el. Hajlanának elfogadni viszont azt az MDF-es javaslatot, miszerint postai úton juttassák el a szavazólapokat külföldre, majd futárral hozzák Magyarországra azokat.

Az egyeztetések megrekedtek az ügyben, miközben az idő sürget, nemcsak az időközi választások, hanem a kilátásba helyezett népszavazások miatt is. Amennyiben nincs törvény, a bíróság akár meg is semmisítheti az időközi választások eredményét arra hivatkozva, hogy nem biztosították mindenki számára a szavazás lehetőségét - mondta az [origo]-nak Wiener György MSZP-s képviselő. Hozzátette: valószínűbb azonban az, hogy a bíróság inkább azt mondja ki, hogy a választás törvénysértő volt, de ez nem befolyásolta az eredményt. Hosszú távon azonban mindenképp fel kell oldani a jelenlegi patthelyzetetet, és törvényt kell hozni.

"Teljes a bizonytalanság. Az lenne a megoldás, ha a Fidesz hajlana a kompromisszumra. Ennek azonban minimális az esélye" - közölte Wiener. Hozzátette: most még lenne idő megegyezni, mert házszabálytól való eltéréssel még idejében elfogadható a törvény, az időközi választások előtt. Wiener azt is felvetette, hogy esetleg a köztársasági elnöknek kellene négypárti egyeztetést kezdeményeznie és felkérni a pártokat a kompromisszumra. "Hátha rá hallgatna a Fidesz" - vélte az MSZP-s politikus.

Az [origo] Salamon László fideszes politikust egyelőre nem tudta elérni az ügyben. Dávid Ibolya, az MDF elnöke pénteken sürgette a pártokat, hogy mielőbb állapodjanak meg. Emlékeztetett az Alkotmánybíróság szeptemberi határozatára. Elmondta: javaslatot tett arra, hogy az MDF és a Fidesz képviselői készítsenek szakértői anyagot, és akár a házszabálytól való eltéréssel alkossanak egy új jogszabályt. "Nem lehet becsapni a választópolgárokat, ezért mind a négy pártnak közös felelőssége, hogyan tudják törvényesen megtartani a két időközi választást is" - mondta.

Lamperth Mónika belügyminiszter péntek délután bejelentette: személyes találkozót kezdeményezett Mádl Ferenc köztársasági elnökkel "az alkotmányosan aggályos helyzetről". A megbeszélésre szerdán kerül sor. Lamperth közölte azt is, hogy írásban kérte Petrétei József igazságügy-miniszter állásfoglalását arról, hogyan lehet úgy megalkotni a törvényi szabályozást, hogy az alkalmazható legyen a novemberi időközi választáson. A belügyminiszter arra utasította az Országos Választási Irodát, hogy kezdjék meg a felkészülést a novemberi választásra, beleértve a külföldön történő választás biztosítását is.