Alkotmányellenes helyzet az Országgyűlés mulasztása miatt

Az Alkotmánybíróság hétfőn kimondta: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség jött létre amiatt, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg idejében a külföldi szavazásról szóló rendelkezéseket. A választási eljárásról szóló törvény záróvitára vár. Novemberben ugyanakkor két választókörzetben is időközi választás lesz, amikor a törvény szerint szintén lehetne külföldön szavazni. 

Az EU-csatlakozás óta az uniós szabályoknak megfelelően Magyarországnak is biztosítania kell a lehetőséget, hogy a választópolgárok külföldön is szavazhassanak mind az országgyűlési választás, mind az országos népszavazások napján.

Az Alkotmánybíróság hétfői közleménye szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet okozott azáltal, hogy még hiányzik a törvény a külföldi szavazással kapcsolatban. "Az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a rendelkezéseket, amelyek a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok számára az országgyűlési képviselők választásán aktív választójoguk gyakorlásának, illetőleg az országos népszavazáson a szavazásban való részvételük módját és garanciáit szabályozzák" - közölte az Alkotmánybíróság. Emellett hiányolta a testület azt is, hogy nincsenek törvényben megalkotva a külképviseleti szavazás tekintetében a szavazás titkosságát biztosító rendelkezések.

Az Alkotmánybíróság felszólította az Országgyűlést a mulasztás pótlására. Külön kitértek arra is, hogy két országos népszavazás elrendelésére irányuló, illetőleg időközi választási eljárás van folyamatban, ami szintén szükségessé teszi a törvényi szabályozást. Novemberben két választókörzetben is időközi országgyűlési választást tartanak, két EP-képviselő megürült helyét töltik be a parlamentben.

A kormány már elkészítette a választási eljárásról szóló törvény módosítását, a tervezet záróvitára vár. Az eredeti javaslatban a kormány azt szerette volna, ha külföldön elektronikus úton lehetne szavazni, az ellenzék azonban végig tiltakozott ez ellen a hosszas egyeztetéseken. A törvény kétharmados, így az ellenzék támogatására is szükség van. Az európai parlamenti választást külön jogszabály rendezi, júniusban végül szavazatszámláló bizottságok utaztak a külképviseletekre.

"Nem a kormánypártoktól függ a törvény elfogadása" - mondta az [origo]-nak Wiener György szocialista politikus. Az MSZP és az SZDSZ ugyanis elfogadná az MDF-es Herényi Károly módosító javaslatát a levélben történő szavazásról. E szerint nemcsak a nagykövetségeken, hanem a konzulátusokon is lehetne szavazni (az EP-választáson még csak a nagykövetségeken lehetett), és a borítékokat nem a posta szállítaná, hogy ne fordulhasson elő egy-egy szavazat elvesztése, késése. A Fidesz azonban nem hajlandó ezt sem elfogadni, továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy szavazatszámláló bizottságokat küldjenek. Az EP-választáson ez a módszer 300 millió forintba került, miközben csak a szavazók 0,6 százaléka adta le külföldön a szavazatát, vagyis az eredményt ezek a voksok nem befolyásolták - közölte Wiener.

A Fidesz javaslatában az állt, hogy minden párt fizesse a delegáltjai útiköltségét. Wiener azonban felhívta arra a figyelmet, hogy pártdelegáltak mellett választott tagokat is kell küldeni. A Fidesz azt javasolta, hogy ezek külföldön, helyben élő magyar állampolgárok legyenek. A kormánypártok azonban ezt a javaslatot nem fogadják el, mert ezek a személyek nem rendelkeznek választójogggal. "Három párt azonos állásponton van, a Fidesznek viselnie kell a mulasztásos alkotmánysértésből fakadó következményeket" - mondta Wiener.

Salamon László fideszes képviselő kedden azt mondta: a Fidesz a külképviseleti szavazással kapcsolatban továbbra sem támogatja az elektronikus vagy a levélben történő szavazást.