Az AB-hez került a HIV-pozitív rabok sorsa

Egy emberi jogi szervezet az alkotmánybírósághoz fordult a HIV-pozitív rabok érdekében. A Társaság a Szabadságjogokért azt kifogásolja, hogy egy igazságügyi miniszteri rendelet alapján a rabokat teljesen elkülönítik társaiktól, és nem látogathatják a közösségi helyiségeket.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) emberi jogi szervezet indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület semmisítse meg annak az igazságügy-miniszteri rendeletnek vonatkozó részét, amelynek alapján a HIV pozitív fogvatartottakat a büntetés-végrehajtási rendszeren belül egy külön körletben kell elhelyezni.

A HIV fertőzött rabokat a tököli büntetés-végrehajtási intézetben helyezik el, ahol nem léphetnek be a közös helyiségekbe, így nem használhatják a könyvtárat, nem vehetnek részt a kápolnában tartott istentiszteleteken, de az étkezőbe se mehetnek. Az elkülönítés 10-20 rabot érinthet, pontos számot nem lehet tudni.

A TASZ szerint az elkülönítéssel az érintettek emberi jogainak szükségtelen, indokolatlan és aránytalan korlátozása valósul meg, mivel az AIDS betegséget okozó HIV vírus a köznapi érintkezés útján nem terjed, és a börtön szabályainak betartásával nem is terjedhet.

A TASZ szerint az elkülönítésnek a nemcsak a hatályos magyar egészségügyi szabályok szerint sincs létjogosultsága, ellentétes az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a UNAIDS és az Európa Tanács ajánlásaival is. Ráadásul a strasbourgi Kínzás és Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetés Megelőzésére létrejött Bizottsága (CPT) eddig minden egyes magyarországi látogatása (1994, 1999 és 2003) után a magyar kormánynak címzett jelentésében kifejezetten rámutatott az elkülönítés jogsértő voltára, és megfelelő intézkedések megtételére hívta fel az illetékeseket - mindeddig hiába.