Sérülnek a kisebbségi jogok a médiában

Egy ombudsmani jelentés szerint napi rendszerességgel sérülnek a kisebbségek alkotmányos jogai a médiában. A jelentés főleg a közszolgálati elektronikus médiumokat vizsgálja, vagyis a Magyar Televíziót (MTV) és a Magyar Rádiót (MR). A közszolgálati médiumok nem teszik lehetővé az etnikumok tájékoztatását és etnikai öntudatuk megőrzését - áll a jelentésben.

Lehetetlen sugárzási időpontok

A jelentés szerint a rádió- és tévéadások mindennapi gyakorlatában sérül a kisebbségek rendszeres és átfogó tájékoztatáshoz való joga. A kisebbségiműsor-szerkesztők úgy érzik, a közszolgálati médiumok ugyan eleget tesznek az 1996-os médiatörvény rendelkezéseinek, de azóta stagnál a kisebbségi műsorok helyzete. A tévében alig növekedett a kisebbségi műsorok adásideje. A rádióban ugyan 365 perccel nőtt ez az idő, de a szerkesztők szerint még így sem elegendő a teljes körű tájékoztatásra.

Mindkét médium esetében kifogásolják a műsorok sugárzásának időpontját is. A MTV-nél például a készítők sérelmezték, hogy a műsorok időpontjának változtatásáról az igazgatóság önkényesen dönt, nem egyeztet velük. és nem a nézők igényeire alapoz. A műsorokat főleg kora délután sugározzák -14 óra körül -, ezért nézettségük nagyon alacsony, vagyis nem jut el a célközönséghez.

Hasonló a helyzet a rádió esetében, ahol a nemzetiségi műsorok sokszor reggel 6 körül vagy este 22 óra körül kerülnek adásba. Ezenfelül a rádiónál az is problémát jelent, hogy a nemzetiségi műsorokat sok esetben a 2006-ban megszűnő keleti URH frekvenciákon sugározzák. Ezek a frekvenciák gyenge minőségben foghatóak, sőt estefelé már egészen hallgathatatlanok. Az MR elnöke szerint a kisebbségi műsorok sorsa 2006 után nem megoldott egyelőre. Szerinte a megoldás egy országos csatorna lehetne, ahol csak etnikai műsorokat sugároznának, de ennek anyagi keretei szintén bizonytalanok. A műsorkészítők véleménye ezzel kapcsolatban megoszlik. A többség szerint ez valóban javítana a helyzeten, de mások szerint nem jó ötlet "gettóba" sűríteni a kisebbségi műsorokat.

Kirekesztés a tévéműsorokban

A szegregáció az MTV-nél is jelen van, ugyanis az etnikumokat érintő hírekkel, rendezvényekkel a nemzetiségi műsorokon kívül jóformán egyáltalán nem foglalkoznak az adó egyéb műsoraiban (Híradó, magazinműsorok). A nemzetiségi magazinok próbálják magukra vállalni ezt a feladatot, de a szűkös műsorkeret nem elegendő erre, így nem kaphatnak az etnikumok kielégítő tájékoztatást.

Dobos Menyhért az MTV igazgatóságának képviseletében elmondta, törekedni fognak arra, hogy nagyobb teret kapjanak a kisebbségek más műsorban is. Ezenkívül beszélt egy ORTT-beadványról, amelyben az MTV - kétségbeejtő anyagi helyzete ellenére - engedélyt kér egy harmadik közszolgálati csatorna indítására, ahol főműsoridőben kapnának helyet az etnikai magazinok. A kisebbségi műsorok jelenlegi időpontjával kapcsolatban úgy magyarázkodott, hogy az MTV rossz anyagi helyzete miatt főműsoridőben csak a legmagasabb nézettségű műsorokat sugározhatja. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa emlékeztetett, hogy elvileg egy közszolgálati médiumnál nem kellene szempontnak lennie a nézettségnek.

Nem archiválnak

A jelentés szerint a kulturális öntudat megőrzésének alkotmányos jogai is sérülnek. A kisebbségi műsorok archiválása ugyanis nem teljesen megoldott. Az MTV esetében az adásba került műsorokat köteles archiválni az MTV, de a műsorok vágatlan anyagát - melyek az etnikai műsorok esetében tájszólásokat, koncerteket, népi hagyományokat örökítenek meg - nincs módjuk archiválni a műsorkészítőknek. A kazettahiány miatt újra és újra fel kell használniuk ugyanazokat a videokazettákat és le kell törölniük a rögzített eseményeket. A rádiónál is sok esetben a szerkesztőségek csak "házilag" archiválják a műsoraikat. Az ombudsmann szerint ezek a műsorok az etnikumok hagyományainak, öntudatának része, és eltűnésükkel veszítenek a kisebbségek kulturális örökségükből.

Kaltenbach szerint ez a jelentés még természetesen nem oldja meg a problémákat, de reménykedik abban, hogy a jelentésnek köszönhetően kialakul egy párbeszéd a témáról az érintett szervek között.