A magyar nők töltik a legtöbb időt házimunkával

Magyarországon tovább hanyatlik a házasságkötések száma, a nők 43, a férfiak 34 százalékának saját bevallása szerint nincs egyetlen barátja sem, az emberek 88 százaléka szabadidejét a tévé előtt tölti. Európában a magyar nők fordítják a leghosszabb időt házimunkákra, és nálunk a legalacsonyabb a társas életre és a szórakozásra fordított idő - derül ki a KSH Társadalmi helyzetkép című kiadványából.

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette Társadalmi helyzetkép 2003 című tanulmányát, ami a magyarok életének jelentősebb változásait dokumentálja az elmúlt 15 évben. A kiadványból kiderül, hogy Magyarországon tovább hanyatlik a házasságkötések száma, és terjednek az egyéb párkapcsolati formák. Ma a 20-24 éves, partnerkapcsolatban élő nők 46 százaléka választja az élettársi viszonyt, szemben az 1970-es évek elején kimutatott 2 százalékkal, de az együttélés egyre gyakoribb a 25-34 évesek között is. Abból, hogy a párválasztás életkora kitolódott, a KSH adatai szerint nem feltétlenül következik a stabilabb családi élet. Minden 100 megkötött házasságból 42 fel fog bomlani, ha a jelenlegi válási gyakorlat tartósnak bizonyul. Az utóbbi időszakban a hosszabb ideje fennálló házasságok is egyre sérülékenyebbé váltak: a húsz évnél régebbiek között emelkedett legjobban a válások száma.

Csökkent a családok száma és aránya, egyre kevésbé jellemző a korábban általános két szülő, két gyerek felállás. Jelentősen nőtt viszont az egy szülő és egy gyermek alkotta, és az egyszemélyes háztartások aránya. A baráti kapcsolatok egyre szegényesebbek. 1993-ban a nők 25, a férfiak 14 százalékának nem volt egyetlen barátja sem, mára ez az arány 43, illetve 34 százalékra emelkedett. Kedvezőbben alakultak ezek a viszonyok a fiatalabbak és az iskolázottabbak körében. Mind a férfiakra, mind a nőkre igaz, hogy mostanában sokkal több időt töltenek egyedül, mint másfél évtizeddel korábban.

Európában a magyar nők végzik a legtöbb házimunkát

Ami nem változott, hogy Magyarországon még mindig a nemek közötti hagyományos munkamegosztás dívik. A férfiak több időt töltenek a munkahelyükön mint a nők, viszont az utóbbiak látják el a háztartási és a gyerekneveléshez kapcsolódó feladatok jó részét. A férfiak közül a gyerekesek dolgoznak a legtöbbet, a nők közül viszont a gyermektelenek. Sajátos a helyzete a gyerekeiket egyedül nevelő nőknek, akik az átlagnál többet kénytelenek dolgozni a munkahelyükön is. Európában a magyar nők fordítják a leghosszabb időt házimunkákra.

Az elmúlt években növekedett a lakosság szabadideje. Amíg a nyolcvanas évek közepén egy átlagos hétvégi napon a férfiak idejük 23 százalékát tölthették el saját döntésük szerint, addig az ezredfordulóra ez az arány 27 százalékra emelkedett. A nők szabadideje ugyan mindkét időpontban kevesebb volt, de hányada 20-ról 22 százalékra nőtt.

A lakosság több mint fele nem olvas

Európai összehasonlításban Magyarországon a legalacsonyabb a társas életre és a szórakozásra, viszont a legmagasabb a tévénézésre fordított idő mennyisége. Az aktív pihenés, a sportolás, a hobbi sem kap az európai gyakorlatnak megfelelő súlyt. Az szabadidő eltöltésének legnépszerűbb módja a férfiak s a nők körében egyaránt a tévénézés. Tíz év alatt a szabadidejükben tévézők aránya 75-ről 88 százalékra nőtt. Az olvasás számottevően visszaszorult: amíg 1986-ban a lakosság 60, 2000-ben már csak 47 százaléka olvasott el legalább egy könyvet a felmérést megelőző 12 hónapban. A folyóiratok és újságok szintén veszítettek közönségükből.

A 15 évesnél idősebbek alig több mint egy tizede nyilatkozott úgy, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban legalább egyszer volt színházban, közöttük messze átlag feletti a fiatalok és a diplomások aránya. A múzeumlátogatásokról hozzávetőlegesen ugyanez mondható el. Moziba szinte csak a fiatalok járnak. A 18-75 évesek egynegyede havonta meghívja a barátait vacsorára, közöttük a fiatalabbak, az iskolázottabbak és a magasabb jövedelműek vannak többségben. A felnőttek 14 százaléka azt állította, hogy ezt anyagi okokból nem engedheti meg magának. Étterembe ugyanennek a korosztálynak a 11 százaléka jár rendszeresen a családjával, és 28 százalék azok aránya, akik számára ez nem elérhető.

A magyar családok negyede jár nyaralni. Az évtized közepi állapothoz képest az öt napnál rövidebb időt üdülő családik száma nőtt, míg az annál hosszabban vakációzóké csökkent. Az üdülésről legtöbben anyagi okok miatt mondanak le. Az érintettek aránya az iskolai végzettség és a jövedelem szerinti hierarchiában lefelé haladva növekszik. A 18-75 évesek 7 százalékának viszont erre saját bevallása szerint nincs is igénye. Ez különösen a 60 éven felüliekre és az általános iskolai végzettségűekre jellemző.