Polt Péter legfőbb ügyész az MTV Nap-kelte című műsorában arra a kérdésre, miként kaphatott "ilyen orra koppintást" az ügyészség, azzal, hogy a bíróság a vádirat kiegészítését kérte a Postabank-ügy első tárgyalásán, azt mondta: írásbeli jelentést kért az ügy tisztázása érdekében. "Nem tudok erre igazándiból válaszolni, természetesen azonnal én is kértem erről jelentést. Egy kicsit furcsa volt azért, mert valóban nem szokás ilyesmit az első tárgyalási napon bizonyítás felvétele nélkül mondani" - közölte Polt.
A Postabank-ügy tárgyalása kedden kezdődött meg a Fővárosi Bíróságon. Princz Gábort, a bank volt elnök-vezérigazgatóját és hat társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, mintegy 36 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolják. A vádirat ismertetése után a bíró elnapolta a tárgyalást november 16-ra.
A műsorvezető kérdésére, miszerint mielőtt a bíró elnapolta volna a tárgyalást, megkérte az ügyészséget, egészítse ki a vádiratot, azzal, hogy az összesen 36 milliárdos kárból melyik vádlottra pontosan mennyi esik, miért felelős, a legfőbb ügyész a Nap-kelté-ben közölte: a bíróság a tárgyalás előkészítő szakaszában megvizsgálja az iratokat, és ha "valami gondja van a váddal, akkor lép". Ez most a tárgyaláson történt meg - tette hozzá. Polt Péter elmondta: a tárgyaló ügyész és a felettes ügyészek szóban arról tájékoztatták, hogy a vádiratban "mindaz benne van, ami a törvényes vádhoz szükséges".
Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az [origo]-nak azt mondta: ritka, de törvényes lehetősége van a bíróságnak arra, hogy a tárgyaláson kérjen vádirat-kiegészítést. Megerősítette, hogy a tárgyalás előkészítő szakaszában nem kaptak semmilyen jelzést az ügyben a bíróságtól.
Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője csupán annyit mondott: a bíróság beadványa megérkezett hozzájuk, és dolgoznak az ügyön. Arra hivatkozva nem kívánt részleteiben nyilatkozni, hogy szerinte bármit mond, az félreérthetőségre adna okot.
A Fővárosi Bíróság sajtótitkársága egy rövid közleményt juttatott el az [origo]-hoz, miszerint "az eljáró bíró folyamatban lévő ügyben nem nyilatkozhat, a bíróság vezetése pedig nincs abban a helyzetben, hogy a bíró döntéseinek - így például a nyomozó hatóságok felé intézett megkereséseinek - indokát adja".
[origo]/MTI