Szabálytalanul rendelkezik 100 milliók felett a HM

Az Állami Számvevőszék héten nyilvánosságra hozott jelentésében a Honvédelmi Minisztérium eszközbeszerzéseit vizsgálta. A dokumentum szerint az áttekintett 50 eljárásnak alig harmada volt olyan, amely minden vonatkozásban szabályszerű körülmények között zajlott. A MiG-29-es harci repülőgépek javíttatásával kapcsolatban kiderült: a vadászgépek alkatrészeinek felújítására szerződés nélkül fizettek ki 198 millió forintot. Sok esetben pedig csak egyetlen helyről kértek árajánlatot sokmilliós munkák elvégzésére.

Befejezte az Állami Számvevőszék a Honvédelmi Minisztérium eszközbeszerzéseinek ellenőrzését. A jelentés szerint "a honvédelmi tárca közbeszerzési rendszere az elmúlt években fejlődésen ment keresztül, azonban a kialakított szabályozás még ma is tartalmaz párhuzamosságokat, átfedéseket, ugyanakkor egyes részletes szabályozások, melyek a végrehajtó szervek munkáját segíthették volna, már évek óta hiányoznak."

Az ÁSZ megjegyezte azonban, hogy "sajátos gyakorlat alakult ki az olyan haditechnikai eszközbeszerzéseknél, melyeknél a beszerzést a hatályos közbeszerzési előírások szerint nem látták megoldhatónak". A közbeszerzés alóli mentességet úgy értelmezték a tárcánál, hogy sem a kormányrendeletben meghatározott, sem a más közbeszerzési eljárási rendet nem kell követniük. E szemléletben végrehajtott beszerzéseknél például nem érvényesülhetett maradéktalanul az ajánlattevők esélyegyenlőségének alapelve, következmény nélkül elmaradhatott a pályázási feltételek számonkérése, a közbeszerzési eljárás hiányában jogorvoslatra sem nyílt lehetőség. A közbeszerzés alól mentesített beszerzések utólagos értékeléséből kiderült, hogy eltérő mértékben, de következménnyel járt, hogy figyelmen kívül hagyták az előírásokat.

A harcászati repülőgépbeszerzésnél a szóba jöhető ajánlattevők megtehették ugyan az ajánlataikat, viszont az elbírálásában a tárca előterjesztését tárgyaló kabinetülésen hozott kormányzati döntés volt a mérvadó. Így döntött végül a kormány a Gripenek mellett. A 600 millióért vásárolt AN-26-os szállító repülőgép beszerzésnél pedig más ajánlatok hiányában pontosan nem tudható, hogy volt-e kedvezőbb lehetőség is - jegyezte meg az ÁSZ-jelentés.

Volt arra példa, hogy a tárca gazdasági társaságai a közbeszerzési alapelvek érvényesítésével nem összegyeztethető módon olyan esetekben is előnyt élveztek, amikor a piac más szereplőinek kizárása nem volt indokolt. Ilyen eset volt például a Magyar Honvédség objektumainak őrzés-védelme, vagy a pristinai bázis építési és karbantartási munkái. De megemlíthető a HM CURRUS Rt. megbízása a Bundeswehrtől kapott járművek forgalomba helyezés előtti felkészítésére, vagy a HM ARMCOM Rt. szerződése tűzoltó készülékek javítására.

A HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt. esetét is külön említi az ÁSZ. Ez a cég a HM-től kapott megbízásokat tovább adta, alvállakozókra bízta. Az ÁSZ megjegyzi, hogy a tényleges szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő megrendelő közé beiktatott közvetítő, illetve fővállalkozó növelheti a költségeket.

Fotó: MTI

A MiG-29-es harci repülőgépek javíttatása is problémásnak bizonyult. A vadászgépek alkatrészeinek felújítására szerződés nélkül fizettek ki 198 millió forintot, annak ellenére, hogy a javítás előtti ártárgyalások félbe szakadtak, mert a cég a korábban elhangzott árhoz képest tízszeres összeget kért. Ennek ellenére, szerződés megkötése nélkül megjavították a MiG hajtóműveket. Mivel a tárca nem akart fizetni, a cég bírósághoz fordult. A per elkerülése végett végül kifizettek 198 milliót.

Előfordult terepjárók beszerzésekor, hogy az afganisztáni egészségügyi kontingens részére szükséges eszközökkel együtt vettek 25 darab Mercedes dzsipet, közbeszerzés alóli felmentéssel. Az ellenőrzések során azonban kiderült, hogy egyik járművet sem Afganisztánban használják.

A 2002. áprilisában a szolnoki vegyes repülő ezred részére vett szerszámok megvételének körülményei is vitathatóak. Ezt a beszerzést is mentesítették a közbeszerzés alól, a számvevők szerint a jogszabályok ellenére. Az iratok áttekintése után azt a következtetést lehet levonni, hogy a megbízó már az ajánlat előtt tárgyalt a nyertessel, így a nagyobb tételnél elvárható árelőnyt nem tudta elérni a HM Beszerzési Hivatal - írja jelentésében az Állami Számvevőszék.

A Mi-17-es és Mi-8-as helikopterek felújításánál is sajátos megoldást válaszottak: egyetlen vállalkozástól kértek árajánlatot, így verseny ebben az esetben sem alakulhatott ki. Ráadásul az első, 200 milliós árajánlatot a vállalkozó külföldi partnerek bevonására hivatkozva 306 millió forintra emelte, de a HM ezt is elfogadta.

A tárca beszerzéseinél az ÁSZ szerint sok az átfedés is. Ez pluszmunkával jár és rontja a HM alkupozícióit is, amikor nagy tételben vásárolnak eszközöket, de a megrendelést a tárca egyes szervei nem összesítve, hanem külön adják le. A szakmai tervezés hiányosságai miatt sokszor rendkívül gyorsan kell intézni egyébként előrelátható beszerzéseket és ilyenkor az ár másodlagossá vált.

Így fordulhatott elő, hogy amikor 2002-ben kifogyóban volt a raktárakban az élelmiszer és ezzel veszélybe került a katonák ellátása, a laboratóriumi költségek közel a háromszorosára nőttek. Az addig ellenőrzésenként 870 forintbe kerülő vizsgálat ára 2120 forintra emelkedett, mert a bevizsgálást egy másik laboratóriummal kellett elvégeztetni az idő szűke miatt.

A közbeszerzési értékhatárt el nem érő szabadkézi vétellel történő beszerzések esetén előfordult, hogy részekre bontással megkerülték a közbeszerzést. Ilyen szabálytalan vétel volt 269 tűzoltó kabát vásárlása: három különböző alkalommal szabadkézi vétellel vettek kabátokat 32,4 millió plusz áfa értékben, pedig a közbeszerzési értékhatár 18 millió forint volt.

A számvevők által áttekintett 50 eljárásnak alig harmada volt olyan, amely minden vonatkozásban és a beszerzés valamennyi szereplője oldalán szabályszerű körülmények között zajlott.

Az ÁSZ megjegyezte ugyanakkor: a közbeszerzési eljárások alól nem mentesített beszerzéseket általában a törvényi és jogszabályi előírásoknak megfelelően végezték, ugyanakkor a paragrafusok pontatlan értelmezése olykor nem az előírásoknak megfelelő eljárás alkalmazásához vezetett.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a jelentésére reagálva azt válaszolta Kovács Árpádnak, a számvevőszék elnökének, hogy "a helyzetértékelés átfogóan mutatja be a vizsgált területet, kiemelten foglakozva a sajátos területen érvényes jogszabályi előírások alkalmazását is, a jellemző problémákkal. A hatáskörömben teendő intézkedésekre vonatkozó javaslatok előremutatóak, (...) azok egyebeesnek a tárca szándékaival."

Komáromi Gergely