A magyarországi Nagy Testvér-díjat minden évben azok a szervezetek és magánszemélyek kapják, amelyek és akik veszélyt jelent(het)nek a háborítatlan magánélethez való jogra. A díjat 1998-ban hozták létre Angliában, Magyarországon 2001-ben hirdette meg a Technika az Emberért Alapítvány. A díjakat egy héttagú szakértőkből álló zsűri ítéli oda, de a közönségdíjasra bárki szavazhat a hat jelölt közül.
A legpikánsabb jelölt kétségtelenül Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, akinek hivatalból kell oltalmaznia az állampolgárok magánszféráját, személyes adatait. Péterfalvit az öltözőfülkék bekamerázásával kapcsolatos és egyéb, a hazai privacy-kultúrára rombolóan ható nyilatkozataiért jelölték. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosként ugyanis azt nyilatkozta, hogy adatvédelmi szempontból az áruházi próbafülkék bekamerázása - amennyiben erre tábla hívja fel a figyelmet - megfelelő eljárás, hiszen ebben az esetben magánterületről van szó, és a vásárlók ráutaló magatartással hozzájárulnak adataik kezeléséhez, ha bemennek a próbafülkébe.
Ma is megvannak a kamerák a hivatalban
"Elég furcsa, hogy adatvédelmi biztosként jelöltek a Nagy Testvér-díjra" - ismerte el Péterfalvi Attila az [origo]-nak, aki ennek ellenére nem lepődött meg ezen, mivel szerinte ennek a zsűrinek kezdetektől fogva a lejáratása volt a célja. "Már 2002-ben is jelölni akartak az ombudsmani hivatal bekamerázása miatt, azonban nekem semmi közöm nem volt ahhoz, mivel akkor léptem hivatalba, amikor a bekamerázás zajlott" - magyarázta az adatvédelmi biztos, akit 2002-ben végül is töröltek a jelöltek listájáról. "A kamerák ma is meg vannak, azonban működtetésük teljesen megfelel a korábbi adatvédelmi biztos 2000. évi ajánlásának, amelyet a megfigyelés, adatgyűjtés céljából üzemeltetett képfelvevő, -rögzítő berendezésekkel kapcsolatban adott ki" - mondta Péterfalvi Attila.
"Ha nekem ítélik a díjat, át fogom venni" - jelentette ki az ombudsman, aki szerint munkáját az érkezett beadványok száma és az elvégzett ügyek minősítik.
Fénymásolgató mobilszolgáltató perelne a díj ellen
A közönségdíjra csak két cég esélyes, az egyik a Pannon GSM. A telefontársaságot "a vásárlók személyes adatainak nem megfelelő kezelése miatt" jelölték. Az indoklás szerint a cég munkatársai fénymásolatot készítenek a mobiltelefont vásárlók személyi igazolványáról, és eközben készletezés jellegű adatgyűjtést folytatnak. Az adatvédelmi ombudsman tavaly több alkalommal is úgy nyilatkozott, hogy ez az eljárás jogszerűtlen.
A cég tagadja a zsűri megállapításait: "A Pannon GSM nem folytat készletező adatgyűjtést, a személyi igazolványok másolását pedig a vonatkozó jogszabályok és az adatvédelmi biztos ajánlásainak messzemenő betartásával végzi. Ennek megfelelően tájékoztattuk a Technika az Emberért Alapítvány alapítóját és kuratóriumát is, hiszen társaságunkról olyasmit állítanak jelölésükben tényként, ami egyszerűen nem igaz" - reagált a cég kommunikációs igazgatója, Somlyai Dóra a jelölésre, aki reméli, hogy nem kényszerülnek az ügy jogi útra terelésére.
A cég szerint a személyes adatatok védelméről szóló törvény értelmében még az ügyfelek képmásainak kezelésére is joguk lenne (ha írásban hozzájárulnak a másoláshoz), azonban munkatársaik a fényképeket kitakarják a személyik fénymásolásakor. Évente 4-5 ügyfelük kéri az igazolványukról készített fénymásolat megsemmisítését, amelyet a jogszabályokkal összhangban meg is teszünk - mondta a kommunikációs igazgató. Az év elejétől az adatvédelmi biztost hatósági jogosítványai is felruházták, a Pannon GSM tájékoztatása szerint azonban 2004-ben semmiféle velük kapcsolatos határozatot nem hozott.
Magyar Közlöny személyes adatokért cserébe
A Magyar Hivatalos Közlönykiadó az on-line regisztrálás során megkövetelt személyes adatok miatt került fel a jelölti listára. A Magyar Közlöny utolsó öt számát ugyanis csak akkor lehet letölteni a webről, ha előtte a felhasználó regisztrálja magát, és olyan személyes adatokat is megad, mint például a név, a lakcím és telefonszám. Ezt az adatgyűjtést azonban semmi sem indokolja a zsűri szerint, mivel a Magyar Közlöny tartalma mindenki számára - előzetes feltételek nélkül is - hozzáférhető kellene, hogy legyen.
Két jelöltet azonos okok miatt vették fel a jelöltek közzé. Az egyik a szoftverszabadalomért felelős állami intézmények és szervezetek (Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, Szabadalmi Hivatal), a másik aspiráns pedig egy magánszemély a szoftverszabadalommal kapcsolatos álláspontja miatt (Ficsor Mihály, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese). Az indoklás szerint a nevezettek "a szoftverszabadalom olyan formáját támogatták, ami hosszú távon gátolná az információhoz való hozzáférést, és így kiszolgáltatottá tenné az állampolgárokat".
Alkotmányellenesnek tartják az EMMÁ-t
A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) miatt került fel a listára. A törvényi indoklás szerint "az európai közösségi jog alapján fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése feltételeinek megteremtése, a munkaviszonyra vonatkozó információs önrendelkezési jog érvényesülésének elősegítése, a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében hozták létre a nyilvántartást".
A létrehozott nyilvántartás azonban a jelölők szerint nem szolgálja a megjelölt célokat, nem szolgál olyan célt, amely "a személyes adatok védelméhez való jog korlátozását alkotmányosan indokolná, ennélfogva a személyes adatok védelméhez való jogot korlátozó, a nyilvántartásra vonatkozó törvényi rendelkezések alkotmányellenesek".