Az SZDSZ újra rendezné az ügynökkérdést

"Az elmúlt hónapok ügynökügyei folyamatosan azt bizonyítják, hogy tisztázni kell a múltunkat, az SZDSZ ezért újból benyújtja a két évvel ezelőtt ügynöktörvény-javaslatot" - jelentette be Mécs Imre. Politikusok mellett többek között ismert focistáról, zenészekről és színikritikusról derült ki, hogy kollégáikról és barátaikról jelentgettek az előző rendszer állambiztonságának. Az MSZP időszerűtlennek tartja az SZDSZ felvetését, a Fidesz viszont tisztázni szeretné a múltat.

Az elmúlt időszak ügynökügyei bebizonyították, hogy nem lehet nyugodt a jövőnk, ha nem tiszta a múltunk - indokolta Mécs Imre azt, hogy újra benyújtja az SZDSZ a 2002-es ügynöktörvény-javaslatát, amely átvilágította volna a közszereplők és közvélemény-formálók széles körét (egyházi és szakszervezeti vezetőket, polgármestereket is), az egykori rendszer teljes titkosszolgálatára vonatkozóan. "Az átvilágítás után nem lennének a közszereplők zsarolhatók, az ügynöknevek csöpögtetésével pedig a jogegyenlőség is sérül" - mondta Mécs Imre.

A D-209-es botrány után egy gentlemen's agreement jött létre az SZDSZ és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök, illetve az MSZP között, hogy tisztázzák a múltat és átvilágítják a közszereplőket - emlékeztetett Mécs Imre. A két párt által kidolgozott és az akkori igazságügyi miniszter által beterjesztett javaslatot azonban egy utolsó pillanatban benyújtott és MDF-es asszisztálással elfogadott szocialista módosító indítvánnyal (amelyet két társával együtt a titkosszolgálatokért felügyelő államtitkár javasolta) megcsonkították, így az az SZDSZ számára elfogadhatatlanná vált.

Az [origo] kérdésére, hogy hogyan oldanák meg a múlt feltárását az olyan közismert személyek körében (például futballisták, énekesek, színészek), akik nem tartoznak a törvény hatálya alá, Mécs Imre azt válaszolta, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának anyagai - szigorú feltételek mellett - kutathatóak a kutatók számára. A teljes ügynöklista nyilvánosságra hozatalára 15 évvel a rendszerváltás után nincs sok esély - jegyezte meg az SZDSZ-es politikus -, a törvényben meghatározott személyi kör azonban bővíthető - tette hozzá.

Az MSZP nem szeretné elővenni az ügynökkérdést

Az MSZP-s Tóth Károly "indokolatlannak és időszerűtlennek" nevezte az SZDSZ javaslatát, mivel szerinte a jelenlegi törvények működőképesek és eleget tudnak tenni a követelményeknek. "A törvény ma is működik, eleget tud tenni a feltételnek, közszereplők esetében hozzá lehet jutni az információkhoz, ezért semmi sem indokolja, hogy újra nyissunk egy végtelen vitát" - jelentette ki a képviselő.

A Fidesz összeférhetetlenné minősítené az érintetteket

"Támogatunk minden olyan javaslatot az ügynökkérdésben, amely a közélet tisztaságát szolgálja" - jelentette ki Demeter Ervin fideszes képviselő, aki megjegyezte, hogy első lépésként az átvilágítóbírák év végén lejáró mandátumát kellene meghosszabbítani, mivel számos képviselő, miniszter, bíró és ügyész kimaradt az átvilágításból (a hatályos szabályok szerint csak a III/III-as érintettekre terjed ki az átvilágítás). "Ha kiterjesztenénk az átvilágítást a teljes III-as főcsoportfőnökségre, akkor konzekvenciákat kellene fűzni az érintettséghez, vagyis hogy ne tölthessenek be közbizalmi tisztségeket azok, akiket érintettnek találnak" - mondta Demeter Ervin, aki egyelőre nem ismeri pontosan az SZDSZ-es beadványt. "Annak idején 12 módosító javaslatot nyújtottunk be a tervezethez. Ha szerepelnek ezek benne, az javítja annak esélyeit, hogy támogassuk az indítványt" - jelentette ki a fideszes politikus.

Az elmúlt hónapokban számos közismert emberről derült ki, hogy együttműködtek a pártállam titkosszolgálatával. Így például fél éve tudjuk, hogy Vikidál Gyula énekes Dalos fedőnéven jelentett kollégáiról, nyilvánosságra került, hogy Novák Dezső focista és edző Nemere fedőnéven tájékoztatta rendszeresen csapattársai dolgairól a tartótisztjét, legutóbb a neves színikritikusról, Molnár Gál Péterről derült ki, hogy nem csak kritikákat, hanem jelentéseket is írt. Nyilvánvaló, hogy ezek az esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a becslések szerint mintegy 40-60 ezerre tehető a kartonok száma, vagyis ennyien működhettek együtt az állambiztonsági hatóságokkal.