A zaj miatt kiköltöztetéstől nem kell tartani

Bár esetenként drasztikus megoldásokkal is csökkenteni kell majd a főváros kiemelkedően magas zajszintjét, attól nem kell félni, hogy a túl magas zajszintű területen lakó budapestieket kiköltöztessék. A budapesti zajszint csökkentésére vonatkozó jogszabály a megengedett értéket tíz decibellel túllépő területeken intézkedési terv elkészítését rendeli el, de ebben kiköltöztetésről nem esik szó.

A vonatkozó jogszabályban nem szerepel, hogy megszüntetnék a lakóövezeti besorolást a túl zajos területeken, ami az ott lakók kötelező kiköltöztetését vonná maga után. Bite Pálné, a zajszint csökkentésére készült vonatkozó kormányrendelet egyik alkotója szerint egyébként sem lenne, aki kifizeti a kiköltöztetéseket.

Ha elkészült a zajtérkép, a megengedett szintet tíz decibellel átlépő területeken zajvédelmi intézkedési tervet kell készíteni - mondta Bite Pálné. A terv elkészítése és az intézkedés az adott területtel foglalkozó szakértő feladata lesz. Bite szerint "a vasúti zaj zajárnyékoló fallal a városban nagyon jól csökkenthető". A közúti forgalomból adódó zajokat pedig nem "jelentős forgalomkorlátozással" lehet csökkenteni, hiszen "ha a forgalmat valahonnan kiterelem, másutt megjelenik" - mondta a szakértő. Szerinte a forgalom átszervezése csakis közlekedés-fejlesztési tervvel együtt történhet.

A zajvédő falak felállítása a forgalmas közutak mentén is indokolt lehet, bár ez városképvédelmi szempontok miatt többek szerint nem jó megoldás. Bite Pálné szerint az M3-as autópálya bevezetőjénél "szinte könyörögtek a lakók", hogy szereljenek fel zajvédő falakat.

Ha elkészül a 2007-re tervezett teljes budapesti zajtérkép, első lépésben azokon a területeken kell megoldani a problémát, ahol éjszaka is 10 decibellel túllépi a zajszint a nappal 63, éjjel 55 decibeles megemgedett értéket. Ahol kevesebb mint 10 decibel a túlépés, passzív védelmet kell alkalmazni, ami többnyire hangszigetelt nyílászárók felszerelését jelenti a lakásokon belül. Ennek költségeit a zajforrásért felelős, beruházó vagy üzemeltető állja.

Eddig kísérleti jelleggel elkészült Budapest XI. és III. kerületének átfogó zajtérképe. Ezekből kiderül, hogy a legnagyobb zajforrást a közutak, a vasútvonalak és az ipari üzemek jelentik. A XI. kerületben több mint hatezer ember szenved attól, hogy a zajszint éjszaka legalább tíz decibellel átlépi a határértéket. Itt a főként veszélyesnek számító vasúti zaj csökkentése a legfontosabb, a szakemberek szerint zajárnyékoló falakkal.

Uniós jogszabály alapján Budapest és a vonzáskörzetében lévő települések zajtérképét 2007 közepéig, míg további nyolc városét 2012-ig kell elkészíteni. A költségek az egymilliárd forintot is meghaladják, a zajszint csökkentésére hozott intézkedések pedig óvatos becslések szerint is majdnem félmilliárd forintba kerülnek majd.

A főváros mintegy ötszáz pontján mért adatokból kiderül, hogy a felüljárók, csomópontok környékén egész nap jóval határérték feletti, átlagosan 74 és 77 decibel közötti a zaj, sőt az éjszakai értékek is alig csökkennek hetven alá. Nem csoda tehát, hogy minden második fővárosi zavaró erejű zajban él. Ez valószínűleg hatással van a problémamegoldó képességre, és fáradékonnyá tesz.