Május elsején Magyarország hivatalosan is az Európai Unió tagja lett. Budapesten gyeptéglák és vízilabdázó modellek hatalmas képei díszítették a hidakat a Duna fölött, este pedig tűzijáték volt. A rendszerváltás óta erre a pillanatra készült az összes kormány. Május 1-én már nem kellett útlevél Európa másik 24 országába menet.
Június 13-án megtartották az első európai parlamenti választásokat, hogy eldőljön, a következő öt évben melyik huszonnégy ember képviseli Magyarországot az Unió képviselőházában. A választásokat a Fidesz fölényesen megnyerte. A Fidesz 12 (47,7%), az MSZP 9 (34,3%), az SZDSZ 2 (7,74%), az MDF pedig 1 (5,33%) képviselőt juttatott Strasbourgba. A másik négy listát állító parlamenten kívüli párt meg sem közelítette a bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. A részvételi arány rendkívül alacsony volt, 38,5 százalék.
Az MSZP és az MDF olyan személyeket állítottak listáik élére, akik már a jelöléskor közölték, hogy nem élnek majd mandátumukkal. Az MSZP listáját Kovács László és Horn Gyula, az MDF-ét pedig Dávid Ibolya vezette, de ők csak kampányfogásból szerepeltek. Az SZDSZ-es lista élén Demszky Gábor állt, aki elfogadta ugyan a mandátumát, de hamarosan le kellett mondania, mert kiderült, hogy kinti állása összeférhetetlen budapesti főpolgármesterségével. A Fidesznek sikerült egyedül listavezetőjét, Schmitt Pált, EP-képviselőnek megtartania. Egyedül a Fidesz küldött Strasbourgba olyan képviselőket, akik a magyar Országgyűlésben 2002-ben egyéni mandátumot szereztek, így helyük betöltésére időközi választásokat kellett kiírni. Szintén a Fidesz listájáról jutott európai mandátumhoz az EP első cigány képviselője, Járóka Lívia. Később az SZDSZ Demszky helyére szintén egy cigány politikust küldött, Mohácsi Viktóriát. A Fidesz és az MDF képviselői a néppárti, az MSZP-sek a szocialista, az SZDSZ-esek pedig a liberális frakcióhoz csatlakoztak.
A választók után a kormánynak is kellett delegálnia valakit az EU-ba, a szervezet legbefolyásosabb testületébe, az Európai Bizottságba. Augusztus elején jelentette be Medgyessy Péter, hogy a magyar biztos Kovács László, az MSZP akkori elnöke és akkori külügyminiszter lesz. Kovácsról már lehetett tudni, hogy hamarosan megválik pártelnöki mandátumától, ez az EP-választáson elszenvedett szocialista vereség után vált nyilvánvalóvá. Felmerült, hogy esélyes a köztársasági elnöki címre 2005-ben, ám az SZDSZ addigra jelezte, hogy ezt nem fogadnák el. Ugyanakkor számítani lehetett arra is, hogy az Európai Bizottságban már tapasztalatot szerzett, májustól hivatalosan is a regionális ügyeket vivő Balázs Péter megtarthatja posztját.
Kovácsnak nem volt könnyű dolga a brüsszeli meghallgatáson, amikor az EP-képviselők faggatták. José Manuel Barroso bizottsági elnök első körben a frissen létre hozott energetikai biztosságot adta neki, de a néppárti és a zöld képviselők elégedetlenek voltak szakmai felkészültségével. Igaz, ellentétben az olasz és az észt jelölttel, nem tartották teljesen alkalmatlannak sem. Mégis, amikor Barroso módosítani kényszerült a szereposztást, akkor Kovács az adó és vámügyeket kapta inkább. A második körben a Fidesz azzal támadta Brüsszelben Kovácsot, hogy néhány éve még az állampárt vezető funkcionáriusa volt, ő viszont érdemeit hangoztatta a rendszer lebontásában.
Idén a parlamentnek a csatlakozási folyamat beteljesülése érdekében módosítania kellett az alkotmányt, és néhány törvény elfogadása is erre az évre csúszott át. Ezekben a kérdésekben a négy parlamenti pártnak sikerült konszenzust találnia. Az Unió az év elején megrótta Magyarországot, mert csúszott az agrártámogatásokat elosztó intézményrendszer felállítása. A magyar kormány jelezte, hogy az évtized végére szeretne csatlakozni az euró-zónához is, ehhez azonban a gazdasági mutatók (túl magas infláció és államháztartási hiány miatt) még nem elég jók.