A kormányfőcsere éve

2004-ben először fordult elő a rendszerváltás óta, hogy hivatalban lévő miniszterelnök lemondott. A néhány napos augusztusi kormányválság után Gyurcsány Ferenc majdnem leváltott sportminiszterből lett az új miniszterelnök. Május elsején az ország hivatalosan is belépett az Európai Unióba. Az ország első EP-választásán fölényes győzelmet aratott a Fidesz, az év végén pedig kudarcba fulladt két népszavazás is. Olvassa el az év politikai eseményeinek összefoglalóját!

A kormány és az MSZP népszerűsége már 2003-ban is folyamatosan csökkent, és a megítélés 2004 szeptemberéig, Medgyessy Péter miniszterelnök bukásáig folyamatosan romlott. Pedig a párton kívüli kormányfő igyekezett új ötletekkel előállni. Az év elején leváltotta pénzügyminiszterét, László Csabát, és helyébe a hozzá személyesen szorosabban kötődő addigi kabinetfőnökét, Draskovics Tibort nevezte ki. Lászlónak a vártnál magasabb költségvetési hiány miatt kellett mennie. Draskovics bemutatkozása nem volt egyértelműen sikeres, hiszen kinevezésekor éppen Kenyában nyaralt, és csak napokkal később tért haza. Itthon első bejelentése az volt, hogy 120 milliárd forinttal kurtítani kell a 2004-es költségvetést.

Medgyessy februári évértékelő beszédében három új közjogi javaslattal hívta fel magára a figyelmet: azt javasolta, hogy a négy parlamenti párt közös listát állítson az EP-választáson; 2005-ben ne a parlament, hanem népszavazás döntsön az új köztársasági elnökről; és csökkentsék a parlamenti képviselők számát. Javaslatait azonban egyik párt sem támogatta, még az MSZP sem állt ki egyértelműen mellettük, így egyik sem valósult meg.

Az év közben a kormány folyamatosan átszervezte kommunikációs rendszerét, amerikai és magyar tanácsadók váltották egymást, de nem sikerült határozott programot adniuk a miniszterelnöknek

Az MSZP EP-listájáról közt egy kormánytag is strasbourgi mandátumhoz jutott, Lévai Katalin esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter. Őt listára kerülése előtt alig egy éve nevezte ki a miniszterelnök. A kormány esélyegyenlőséget sokat hangsúlyozó politikája után az új intézmény bukásaként is értelmezhető volt Lévai Strasbourgba küldése. A poszt azonban nem szűnt meg, Medgyessy Lévai helyére Göncz Kingát, a volt köztársasági elnök Göncz Árpád lányát nevezte ki.

Az EP-választások után az MSZP-n belül egyre határozottabbá vált az elégedetlenség a párt vezetésével és a kormánnyal szemben. Sokan úgy tartották, hogy komoly változás nélkül lehetetlen lesz megnyerni a 2006-os választást. Amikor július végén Medgyessy szabadságra ment, elterjedt, hogy a kormányon belül is komoly viták vannak. Elsősorban Gyurcsány Ferenc sportminiszter és Medgyessy közti konfliktusról szóltak a kiszivárogtatott hírek. Gyurcsány Medgyessy 2002-es kampányának volt fontos szervezője, később tanácsadója, majd a kormányt balra tolni szándékozó Jánosi György helyére került a kormányba 2003-ban. Gyurcsányról tudni lehetett, hogy nem csak saját hatáskörével foglalkozott, hanem minisztersége alatt is adott rendszeresen tanácsokat Medgyessynek. Mikor Medgyessy hazatért a nyaralásából, Gyurcsány a kettejük megromlott viszonyáról szóló sajtóhírekre hivatkozva felajánlotta lemondását.

Medgyessy bejelenti Csillag és Gyurcsány leváltását

Medgyessy hazatérése utáni első munkanapon váratlanul bejelentette, hogy leváltja Gál J. Zoltán kormányszóvivőt, mert nem eléggé aktív. Hozzátette, hogy a hónap végén átalakítja a kormányát is, de több konkrétumot nem árult el. Arra sem adott választ, hogy mi lesz Gyurcsánnyal. Ugyanakkor azt tudni lehetett, hogy a leváltott Gál J. és Gyurcsány közel álltak egymáshoz, és a szóvivő leváltása mögött ez a politikai szövetség állhatott, ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg.

Ugyanezen a napon Medgyessy összehívta az MSZP vezetőit, akik biztosították őt hűségükről. Itt jelentette be Medgyessy, hogy Kovács László EU biztos lesz, és a lemondott országos rendőrfőkapitány helyére a keménységéről ismert Gergényi Pétert nevezi ki. Gergényiről azonban hamar kiderült, hogy nincs megfelelő iskolai végzettsége a feladat ellátásához.

Augusztus 19-én jelentette be Medgyessy kormányátalakítási tervét. Ahogy az várható volt, el akarta küldeni Gyurcsányt, továbbá a munkaügyi miniszter Burány Sándort és az SZDSZ-es gazdasági minisztert, Csillag Istvánt. Utóbbi döntése okozta formális bukását, de utólag kiderült, hogy a fordulatra az MSZP-ben és az SZDSZ-ben is felkészültek már.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke megerősítette korábbi álláspontját, miszerint ragaszkodnak Csillaghoz, és azzal sem értenek egyet, hogy a tárcát két részre bontsák, ahogy az Medgyessy terveiben szerepelt. Medgyessy ultimátumot küldött az SZDSZ-nek: jelöljenek ki új gazdasági minisztert, vagy keressenek új miniszterelnököt. Az SZDSZ elnöke azt válaszolta, hogy megrendült pártja bizalma Medgyessy Péterben.

A két koalíciós párt azonnal egyeztetni kezdett, és fel sem merült a tárgyalásokon Medgyessy marasztalása. A miniszterelnök először azt ígérte, hogy megvárja az ellene benyújtandó bizalmatlansági indítványt, mely lehetővé tette volna, hogy a parlament azonnal új kormányfőt válasszon. Végül mégis a lemondás mellett döntött, amely biztosította, hogy további 30 napig miniszterelnök maradjon, és ezzel a köztársasági elnök kezébe adta az új kormányfő kijelölésének jogát.
Az MSZP elnöksége hamarosan megnevezte az új miniszterelnök-jelöltet: Kiss Pétert, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjét, a párt balszárnyának vezéregyéniségét. Kiss jelölésébe az SZDSZ is beleegyezett, és támogatta őt az MSZP parlamenti frakciójának többsége is. Ekkor azonban a szocialisták észrevették, hogy alapszabályuk szerint a párt miniszterelnök-jelöltjét csak a kongresszus választhatja meg.

Az MSZP vezetése engedett az alapszervezetektől érkező nyomásnak, és augusztus végére összehívták a miniszterelnök-jelölő kongresszust. Míg a párt vezetőinek többsége (Szekeres Imre, Szili Katalin, Kovács László) Kisst támogatták, feltűnt egy másik jelölt is, Gyurcsány Ferenc. Gyurcsányt hivatalosan az általa vezetett Győr megyei MSZP-szervezet javasolta, igazából azonban önjelölt volt, és gyors mozgósításba kezdett. Az elmúlt évben szinte az összes MSZP alapszervezetet végigjárta, és igyekezett az utolsó napig győzködni a helyi vezetőket, hogy álljanak mellé. Gyurcsányt támogatta Hiller István kultuszminiszter is, aki addigra jelezte, hogy októberben indulni akar a pártelnökségért.

A jelölő kongresszuson Gyurcsány határozottságot, újítást és egyenes beszédet ígért, míg Kiss Péter a legtöbbet az EU tagság várható hasznáról beszélt. A küldöttek többsége Gyurcsányra szavazott, aki feltűnő módon nem volt hajlandó elénekelni az ülés végén az Internacionálét.

Gyurcsány Ferenc egész szeptemberben titokban tartotta szerveződő kormányának névsorát. A Medgyessy-kormány tagjait egyenként fogadta sportminisztériumi irodájában. Mádl Ferenc szeptember végére nyilvánvalóvá tette, hogy Gyurcsányt kéri fel kormányalakításra, és októberben megalakult az új kabinet.

Csillag István

Távozott a kormányból Csillag István, akinek elmozdítása miatt tört ki kormányválság, helyére az SZDSZ Kóka Jánost küldte. Kökény Mihály egészségügyi minisztert Rácz Jenő államtitkár váltotta. Bárándy Péter igazságügy-miniszter kevesellte a tárcájára szánt pénzt, helyébe Petrétei József, a pécsi egyetem dékán-helyettese került. Burány Sándor Gyurcsánynak sem kellett, utódja a munkaügyi tárcánál a Budapesti Úttörőszövetség volt elnöke, Csizmár Gábor lett. Novemberig helyén maradhatott Kovács László, őt egy régi diplomata, Somogyi Ferenc váltotta. A Medgyessy által Gyurcsány helyére kinevezett Baráth Etelét a miniszterelnök egy EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri poszttal vigasztalta. Kolber István is egy új tárca nélküli bársonyszéket kapott, a regionális fejlesztésit.

Gyurcsány saját volt minisztériumától leválasztotta a sportügyeket, viszont az ifjúsági ügyek mellé csatolta az esélyegyenlőséget, és az újjászervezet intézmény élére Göncz Kingát nevezte ki. Kiss Péter megtarthatta a Miniszterelnöki Hivatal vezetését, azonban a hivataltól távoznia kellett Szekeres Imre államtitkárnak, és az első számú politikai államtitkári rangot Gál J. Zoltán kapta meg. Megszűnt Keller László közpénzügyi államtitkár pozíciója. Gyurcsány visszavonta Gergényi Péter országos rendőr-főkapitányi kinevezését is, helyette a rendőrség belső elhárításának vezetőjét, Bene Lászlót választotta.