Bomba helyett gerendákat találtak a Szabadság-híd lábánál

Csak cölöpöket találtak a búvárok a Szabadság-híd lábánál elsüllyedt világháborús uszályon, miután körülbelül 75 katona, tűzszerész, mentő, tűzoltó és rendőr vonult ki a helyszínre két katonai aknamentesítő hajóval és több motorcsónakkal. Egy bejelentés szerint ugyanis egy búvár több tonna robbanóanyagot és egy tucat holttestet vélt felfedezni az alig két méterrel a vízfelszín alatt elsüllyedt roncs belsejében.

Négy alkalommal merültek le a búvárok a Szabadság-híd pesti hídfőjénél, hogy kivizsgáljanak egy második világháborúban elsüllyedt uszályt. Egy bejelentés alapján ugyanis több tonna robbanóanyag lehetett alig két méterrel a vízfelszín alatt. A búvárok azonban az uszály rakterében nem találtak mást, csak cölöpöket és gerendákat. A helyszínen jelen volt a honvédség műszaki dandára és más alakulatai, a tűzoltóság, a Magyarországi Mentőcsoportok Szövetsége, a rendőrség, a polgári védelem és a katasztrófavédelem körülbelül 75 embere. Ezenkívül jelen volt két aknamentesítő hajó, két motorcsónak, egy tűzoltósági oltóhajó, egy rendőrségi hajó is. Ezek közül csak az aknamentesítő hajók óránkénti üzemeltetése 140 ezer forint.

Azzal kapcsolatban, hogy robbanóanyag lehet a felszín alatt, a jelenlévő szakértők és a búvárok eleve szkeptikusak voltak. Kovács István dandártábornok szerint "eszement dolog azt feltételezni, hogy itt nagyobb mennyiségű robbanóanyag maradhatott a víz alatt". Mások szerint "bizonyos kollégák úgy érzik, hogy szerepelni kell". Egy héttel korábban ugyanis bejelentés érkezett egy búvártól, hogy "oxigénpalack nagyságú lövedékeket" és egy tucat hullát talált az elsüllyedt uszály rakterében. Szerinte ha a lövedékek berobbannának, "a Kálvin térig mindent letarolnának a pesti belvárosból". Az uszály kiemelése 100 millió forintba kerülne.

Archív fotó a hidat egykor tartó uszályokról

A parton nagy tömeg volt, derűs hangulatban zajlott a kutatás. Egy őrt álló katona az [origo]-nak elmondta, a helyszínen voltak a szentesi műszaki dandár búvárai, tűzoltó- és tűzszerészbúvárok. "Eddig egy gerendát hoztak fel" - mondta. Az egyik búvár elmondta, hogy három alkalommal merült le két-két búvár. Készítettek videofelvételt a víz alatt, és felhoztak "tárgyi bizonyítékot" is. "Csak uszadékfa van rajta" - mondta a búvár.

Egy búvár az [origo]-nak megmutatta a víz alatt készült felvételeket is. "Hallottunk ezt is, azt is az uszályról" - mondta. "Úgy mentünk le, hogy lehetséges, hogy bomba van rajta" - tette hozzá. A felvételeken látszik, hogy az uszály teteje nem sokkal a vízfelszín alatt, mindössze két méter mélyen van.

A hatóságok a rendszerváltás óta tudtak arról, hogy a híd alatt egy uszályroncs fekszik. Tóth Ferenc, a Magyar Veterán Repülők Szövetségének elnöke az [origo]-nak elmondta, 1989-ben már felderítették az uszályt, de "sem akkor, sem most nem sikerült bizonyítani, hogy itt robbanóanyag lenne". Akkor három hétig dolgoztak a búvárok a roncs kutatásán. Az uszály egy pontonhíd darabja volt a világháborúban.

Jelenleg 5-6 uszály van még a magyarországi vizekben, de ezeken nincs robbanóanyag Tóth Ferenc szerint. Ha bebizonyosodna, hogy robbanóanyag van a híd alatt, a vízügyi hatóságok megtennék a szükséges lépéseket, és szabályos kiemelési program kezdődne - mondta el a kutató.

Tóth szerint a világháború alatt Passautól a Fekete-tengerig több mint háromezer vízi jármű vett részt a hadianyag és utánpótlás szállításában. Miután Magyarország is hadszíntérré vált, az ellenséges repülőgépek rendszeresen támadták a vízi járműveket és az átkelőhelyeket. A szövetséges repülőgépek több mint hétszáz, ejtőernyővel ledobott aknát telepítettek a magyarországi Duna-szakaszra. Ezek közül 1944. április 15. és november 22. között százhuszonnyolc robbant fel, és semmisített meg vízi járműveket. A harcok során a folyam menti összecsapásokban a hajókon kívül hidak, pontonok, különböző fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok, harcjárművek, valamint repülőgépek kerültek a vízbe, s ezek egy része még ma is ott rejtőzik.

Wirth Zsuzsanna