Hármat kérnek a határon túliak a kormánytól

Először tanácskoznak csak maguk között a határon túli magyar pártok vezetői. Várhatóan három fontos követeléssel fordulnak a magyar kormányhoz: teljes elkötelezettséggel támogassa az autonómiatörekvéseket, sokkal több pénzt költsön a határon túli magyarokra, és a népszavazási bukás ellenére is hozzon törvényt a kettős állampolgárságról. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tanácskozás előtt nemzeti vízumot ígért nekik.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke javasolta, hogy a határon túli magyar szervezetek tartsanak külön megbeszélést Szabadkán. Mostanáig nem fordult elő, hogy a határon túliak csak egymás között tartsanak megbeszélést, a magyarországi pártok kizárásával. Erre azért van szükség a résztvevők szerint, mert a kormánypártok arra biztatták választóikat, hogy szavazzanak nemmel a kettős állampolgárságra. A népszavazás érvénytelen volt, a határon túli szervezetek mégis azt követelik, hogy szülessen törvény a kettős állampolgárságról.

Csütörtök délutántól péntek délutánig tart a Mini-Máért. A Máért (Magyar Állandó Értekezlet) eredetileg a magyar és a határon túli magyar pártok rendszeres ülése, ebből most kihagyták a magyarországi pártokat. A tanácskozásra nem hívták meg a Magyarok Világszövetségét és a romániai Magyar Nemzeti Tanács (Tőkés Lászlóhoz közel álló szervezet) vezetőit sem. Az RMDSZ-től viszont ott lesz Markó Béla román miniszterelnök-helyettes, részt vesz az ülésen Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke is. A mini-Máértet a tervek szerint mostantól kezdve félévente megtartják.

A találkozót előkészítő Szabadkai Kezdeményezés nevű szervezet három fő pontban szedte össze azokat a követeléseket, amelyeket várhatóan péntek délutánig elfogadnak majd.

Ezek szerint azt akarják elérni, hogy a magyar kormány határozottan kezdjen kampányba a magyar autonómiák ügyében. Elsősorban a Székelyföldön és a Vajdaságban lehet aktuális ez a kérdés. A határontúliak azt várják, hogy a kormány az EU-ban és a szomszéd kormányoknál is erősen küzdjön az autonómiáért.

A határontúliak követelik, hogy a kormány hozzon törvényt a kettős állampolgárságról. A népszavazási fiaskó ellenére azt akarják, hogy a magyar nemzetiségűek úgy is kaphassanak magyar állampolgárságot, hogy az érintettek nem költöznek Magyarországra.

A harmadik pont a határontúliak anyagi támogatásának jelentős növelése lenne, amelyet a kormány Szülőföld Programjának keretei között is elfogadnak, ha elég pénz lesz benne. A tervnek külön kellene foglalkoznia a vajdasági és a kárpátaljai magyarokkal, akik az EU-csatlakozásból kimaradva a legnehezebb helyzetbe kerülnek.

A szervezetek jelezték, hogy mindenképpen abban érdekeltek, hogy a határon túli magyarok ne költözzenek Magyarországra.

Várhatóan konkrét törvényjavaslatokat nem írnak a találkozón, mert ezt ellenzi az RMDSZ és az MKP is, a két legnagyobb befolyású határon túli magyar párt. Tervezet azonban létezik: a Vajdaságban egy bizottság már évek óta foglalkozik a magyar állampolgársági törvény újrafogalmazásával, a munkában részt vevők azonban nem tudták Kovács László volt magyar külügyminisztert tavaly meggyőzni a szöveg magyarországi elfogadásáról. A tervezet kidolgozói is meghívót kaptak most Szabadkára. Hasonlóan konkrét ötletnek számít az a javaslat is, ami az RMDSZ-től származik: e szerint a magyar költségvetésnek idén 0,3 százalékát, jövőre 0,4 százalékát, 2007-től pedig 0,5 százalékát költsék a határon túli magyarokra. Most ez az arány 0,1-0,275 százalék között mozog az RMDSZ becslései szerint. Várhatóan napirendre kerül az MDF ötlete, amely szerint az egyházi és az alapítványi 1 százalékok mellett egy harmadik 1 százalékról is dönthetnének az adózók, amelyet határon túli magyar intézményeknek lehetne adni. Ágoston András, a kisebbik vajdasági magyar párt, a VMDP elnöke felveti majd, hogy kerüljön bele a magyar alkotmányba, hogy a kormány támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. Ágoston azt is sürgeti, hogy legyenek a határon túli magyaroknak képviselői a magyar Országgyűlésben is. Az MKP azt akarja, hogy a magyar kormány márciusra hívja össze a nagy Máértet, és a magyar pártok ott reagáljanak a szabadkai kezdeményezésekre.

A szabadkai tanácskozók jelezték, hogy a kormány Szülőföld Programjában nem bíznak eléggé, mert attól tartanak, hogy csak az eddigi támogatásokat csoportosítják át, és új forrásokat nem nyitnak meg előttük.

Gyurcsány inkább vízumot adna

Gyurcsány Ferenc kormányfő csütörtökön több javaslattal ment a szabadkai követelések elébe. Ígéretet tett a Szülőföld Program kibővítésére, konkrét összegekről azonban nem szólt. Ígéretet tett az úgynevezett "nemzeti vízum" bevezetésére. A vízumot jelképes összegért azok válthatnák ki, akik nemzeti-kulturális örökségük megőrzése, oktatási, egészségügyi vagy a családi kapcsolatok erősítése céljából szeretnének Magyarországra utazni hosszabb időre vagy több alkalommal. Vagyis állampolgárság helyett ez az okmány biztosítaná a vajdasági és kárpátaljai magyaroknak, hogy könnyebben utazhassanak Magyarországra, mint a többi ukrán és szerb állampolgár. Az még kérdéses, hogy a nemzeti vízumot hogyan lehet majd összeegyeztetni a Schengeni Egyezménnyel. Korábban az Igazságügy-minisztérium nem tartotta reálisnak a különútlevél bevezetését, ami az előzetes tervek szerint hasonló megoldás lett volna. Gyurcsány viszont most ismét felvetette a külön útlevél bevezetésének lehetőségét is. A legutóbbi MÁÉRT-en Orbán Viktor Fidesz-elnök is útlevéltörvényt akart. Szintén a kettős állampolgárságot helyettesítené a kormánynak az a terve, hogy a honosítási eljárás folyamatát háromról egy évre csökkentenék. Ez a könnyítés csak a Magyarországra áttelepülőket érintené, a határon túli pártok viszont éppen a tömeges áttelepülést akarják megakadályozni. Gyurcsány ígéretet tett arra, hogy az EU normáinak megfelelő autonómia törekvéseket támogatja majd a kormány. A nem Magyarországon élők azonban állampolgárságot nem kaphatnak a kormányfő szerint.

Magyari Péter