Ingatlan elherdálásával vádolja a Fidesz Gyurcsányt

Szijjártó Péter fideszes képviselő szerint Gyurcsány Ferenc még sportminiszterként, miniszterelnöki beiktatása előtt nem sokkal hozzájárult egy ingatlan átminősítéséhez. Így a korábban állami tulajdonban lévő, sportcélú használati kötelezettséggel bíró területre, amelyet 190 millióért vásárolt meg egy autókereskedő cég, egymilliárdos jelzálogot tudott az új tulajdonos bejegyeztetni. A kormányszóvivő szerint tudatos félrevezetésről van szó.

A rendszerváltást követően népszerű lett a sportcélú ingatlanok privatizációja, és e tekintetben Budapesten a legsúlyosabb a helyzet, itt gyakorlatilag már nincs beépíthető ingatlan, néhány sportpályát kivéve - állította Szijjártó Péter fideszes országgyűlési képviselő, hozzátéve: ezek a sportingatlanok is "a privatizáció martalékává válhatnak".

A politikus szerint az állami tulajdonban lévő Ipari Szövetkezetek Sportalapítványa 1997-ben ingyen hozzájutott egy Kőér utcai ingatlanhoz, amelyet 15 évig kizárólag sportcélokra használhatott kincstári elidegenítési és terhelési tilalom mellett. Az ingatlant később felosztották egy 9274 négyzetméteres és egy 6 hektár 1157 négyzetméteres részre. A több mint 9000 négyzetméteres - vagyis a kisebb - részt 2004-ben eladták a Sárkány Autócenter Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek. A pályázó több mint 195 millió forint plusz áfáért vette meg a területet.

Szijjártó közölte: az adásvételi szerződés kitétele szerint csak akkor léphetett életbe a szerződés, ha feloldják az ingatlan kizárólag sportcélra történő hasznosítását. Ezt pedig csak egyetlen ember tehette meg, a sportminiszter, azaz Gyurcsány Ferenc - mondta az ellenzéki képviselő. A sajtótájékoztatón kiosztott dokumentum szerint erre 2004. szeptember 13-án sor is került, néhány nappal Gyurcsány miniszterelnöki beiktatása előtt.

A határozat azt is tartalmazza, hogy a Sportalapítvány kérelmében vállalta, hogy az ingatlan értékesítéséből befolyt összegből a 6 hektár 1157 négyzetméteres terület északi részén lévő teniszpályákat és rossz állapotban lévő öltözők felét lebontja, és helyükre egy kétszintes, korszerű épületrészt épít öltözőkkel, büfével, recepcióval, irodákkal, amelyet fedett folyó köt össze a megmaradt részekkel. Emellett hét új teniszpálya építése is szerepel a dokumentumban. Az elidegenítési és terhelési tilalom ezekre is vonatkozik. A beruházást a határozat szerint 2005. szeptember 30-ig be kell fejezni, és a használatba vételi engedélyt a Sportalapítványnak 2006. április 30-ig be kell mutatnia a sportminisztériumnak.

Szeptember 27-én 1 milliárd forintos jelzálogot jegyeztek be az ingatlanra. Szijjártó szerint ilyet a bank csak akkor vállal, ha az ingatlan ennél jóval nagyobb értékű. A politikus az ügylet mögött hátsó szándékot sejtett, mert mint mondta, különben a sportcélú hasznosítás alóli kivonást az ingatlan értékesítése előtt megtették volna.

Szijjártó az ügyben írásbeli kérdést intézett Gyurcsány Ferenchez, melyben többek között azt kérdezte: felelősnek tartja-e magát a miniszterelnök a közvagyon elherdálásában, illetve hány ilyen méltányossági kérelmet írt alá Gyurcsány sportminiszterként.

Batiz András kormányszóvivő az üggyel kapcsolatban az [origo]-nak elmondta: a kisebb terület eladásához a kuratórium és Gyurcsány Ferenc akkori sportminiszter is hozzájárult, mivel a terület eladása révén a megmaradt rész sportcélú beruházását kívánta a Sportalapítvány megvalósítani. Hozzátette: nem ad hoc jellegű, hanem előkészített döntés volt, így ingatlanbecslő is felmérte a területet, és a vételárnak megfelelő összeget jelölt meg.

"A nagyobbik területen a tervezet beruházás 70 százaléka már kész van, a 7 teniszpálya már üzemel" - mondta a kormányszóvivő. Az autókereskedő cég jelzálogbejegyzésével kapcoslatban pedig megjegyezte: információi szerint a jelzálog négy tételből tevődött össze, amelyből az említett ingatlan csupán 140 millió forintot tesz ki.