Bár az adatok feldolgozottsága még nem teljes, mégis úgy tűnik: 2004-ben minden eddiginél kevesebb házasság köttetett, és sosem született még Magyarországon ennyire kevés gyermek. Az első tíz hónapban 73 ezer élveszületést regisztráltak. Az eddigi mélypont 1999-ben volt, 94 645 élveszületett csecsemővel. 2003 statisztikája sem volt sokkal jobb ennél, akkor 94 647 gyermek jött a világra, vagyis csak kettővel javította meg a ´99-es adatot. Így a tavaly október végi adatok szerint 10 millió 99 ezer magyar állampolgár él az országban. 2004-ben viszont amiatt csökkent a népességfogyás üteme, hogy csökkent a halálozások száma.
A szakemberek mindig a szülőképes nők számához viszonyítják az adatokat - mondta az [origo]-nak Kamarás Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főtanácsadója. E szerint 2003-ban minden szülőképes nőre jutott 1,28 gyerek, vagyis 100 nő szült 128 csecsemőt. "A népesség egyszerű reprodukciójához (vagyis hogy a népesség száma ne változzon) 100 nőre 210 gyerek kellene" - közölte a szakember. Ez a szám úgy jön ki, hogy a csecsemők között kicsit több a fiú, a reprodukciót viszont a nőkre számolják. 2003-ban tehát 40 százalékkal született kevesebb gyermek a kívánatosnál (összehasonlításképp: a ´70-es években kétszer annyi gyermek született, mint 2003-ban), 2004-ben pedig még ennél is rosszabb volt a helyzet. "Amikor pedig ez a nemzedék 10-20 év múlva szülőképes korú lesz, és a szülési kedv nem nő, további népességfogyásra kell számítani" - mondta Kamarás. Mindez azért jelent problémát, mert öregszik a társadalom, az egyre kevesebb fiatalnak egyre több idős embert kell eltartania.
A jelenleg szülőképes generáció nagy létszámú, viszont a 20-30 éves nők több mint 30 százaléka hajadon és 30 százalékuk gyermektelen. A 10 évvel idősebbeknek már a 90 százaléka házas és 15 százaléka gyermektelen. (A ´70-es években még csak a nők 3-4 százaléka maradt hajadon.) "Nehéz elképzelni, hogy a most szülőképes nők behozzák a hátrányt, miközben egyre későbbi időpontra tolódik a házasságkötés és a családalapítás" - vélte a szakember, példaként említve, hogy néhány év alatt a 20-as évek elejéről a 20-as évek végére tolódott a házasságkötés a fiataloknál.
"Az okok pozitívak, de mégis negatív következményekkel jártak" - mondta Kamarás. A mai fiatalok ugyanis tovább tanulnak, ráadásul a nők ma már iskolázottabbak a férfiaknál. Ez voltaképp jó, és ezért ezen nem is kellene a szakember szerint változtatni, viszont demográfiailag ez azzal jár, hogy egyre később szülnek a nők, és emiatt egyre kevesebb gyermeket vállalnak. A vágy ugyanakkor még ma is él a fiatalokban, hogy legalább két gyermeket szeretnének, a valóságban azonban ez már nemigen jön össze.
Mindezek miatt egyre nő a gyermektelenek száma, és jellemzően inkább egy és nem két gyermeket vállalnak a párok (a kétgyermekes családok száma csökken a leginkább, míg korábban ez volt a legjellemzőbb). Van ugyanakkor egy társadalmi csoport, amelyik tudatosan vállal három vagy több gyermeket, ám a statisztikát ezzel nem tudják javítani.
Hasonló tendencia érvényesül Nyugat-Európában is, ott már korábban elkezdődött a népességfogyás. A rendszerváltás előtt a térségünkben még magasabb volt a termékenység, mint Nyugat-Európában, majd a ´90-es évektől fokozatos csökkenés indult el, mára pedig itt a legalacsonyabb az élveszületések száma a régióban. "Ezt a rendszerváltás traumái is okozzák. Van, aki szerint pozitív változás várható, ha kialakul egy stabil jövőkép" - mondta a KSH főtanácsadója. Úgy vélte: ha a mostani, viszonylag nagy létszámú nemzedék a 30-as éveiben vállal gyermeket, az még 4-5 év múlva nagyobb számú gyermekvállalást jelenthet. Ha viszont ez nem következik be, az utána jövő, egyre csökkenő létszámú nemzedéknek kellene sokkal több gyermeket vállalnia ahhoz, hogy megálljon a népességfogyás, ami viszont a szakember szerint "bizonytalan".
A szakemberek elsősorban Franciaország és a skandináv államok példáját hozzák fel: ezekben az országokban a nyugat-európai átlaghoz képest évről évre magas és stabil a gyermekek száma. "Jobban megteremtik az összhangot a munka és az otthon között. A nőknek nem kell attól tartaniuk, hogy elveszíthetik munkájukat, ha gyermeket vállalnak" - mondta a főtanácsadó. A skandináv országokban például az anyáknak rugalmas munkaidőt biztosítanak, és népszerű az apák bevonása a gyermeknevelésbe, ők ugyanolyan szívesen elmennek gyesre. Franciaországban pedig széles körű, bőkezű családpolitikai rendszer van. "Magyarországon is stabil, kiszámítható családpolitikára lenne szükség" - mondta Kamarás Ferenc.
Nyugat-Európában a bevándorlás elősegítésében látják a megoldást. Magyarországon ez a kérdés nincs napirenden, ugyanakkor a magyar adatokat is javítják a bevándorlók, akik elsősorban határon túlról áttelepülő magyarok.