Az MSZP csak résnyire nyitná az ügynökaktákat

"Elfogadhatatlan, lesújtó" - ez volt a reakció a szakértők és az SZDSZ részéről az MSZP ügynöktörvény-javaslatáról, amelynek szövegét pénteken hozták nyilvánosságra. A szocialisták által a rendszerváltás bejezéseként ígért törvény, amellyel az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát ígérték, alig valósít meg valamit abból, amit előzetesen mondtak róla. "A javaslat egyedüli kedvezményezettje az [origo]" - mondta a történész, utalva arra, hogy okafogyottá válhat a politikusok ellen indított perünk, ha elfogadják a javaslatot.

"Befejezzük a rendszerváltást" - ezekkel a hangzatos szavakkal kezdte bemutatni a szocialisták ügynöktörvény-javaslatát Burány Sándor szocialista politikus, amely tulajdonképpen az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvény módosítása. "Ezáltal megismerhetővé válhatnak a levéltárban kezelt iratok, a nyilvánosságnak csupán két korlátja lesz: az intim adatok és a nemzetbiztonságilag kényes információkat tartalmazó részek" - ismertette a javaslatot Burány Sándor.

A sajtótájékoztató végén kiosztották a beterjesztendő szöveget. Ez azonban a teljes iratnyilvánosság helyett csak arról rendelkezik, hogy megismerhető az, hogy valaki kapcsolatban állt-e az előző rendszer állambiztonságával. Magyarán a javaslat szerint olyan kérelemmel lehet majd fordulni a levéltárhoz, hogy XY ügynök volt-e (hálózati személy, hivatásos alkalmazott). Eddig ezt csak közszereplőkről lehetett megtudni, hosszadalmas és bonyolult és sokszor nem célhoz vezető eljárás során.

Az [origo] kérdésére, hogy hol vannak a javaslatban az iratnyilvánosságra vonatkozó rendelkezések, Burány Sándor a megsemmisítendő rendelkezésekre mutatott. Ezeknek hatálytalanítása azonban nem hárítja el az akadályokat a kutatás és a nyilvánosság elől, legfeljebb csak az ügynökök nevéhez lesz könnyebb hozzájutni.

"Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek" - mondta az SZDSZ képviselője, Mécs Imre, aki elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. "Ez nem más, mint a meglevő törvény kisebb mértékű korrekciója" - jelentette ki csalódottan a politikus, hozzátéve, hogy azokból a célokból, amelyeket a miniszterelnök jelentett be egy hónappal ezelőtt (az állambiztonsági levéltár anyagainak nyilvánosságra hozatala), szinte semmi sem valósult meg. Az MSZP-nek nem a titkosszolgálatokhoz közeli emberekkel (Boross Péterrel és Gálszécsy Andrással) kellett volna konzultálnia, hanem történészekkel, szakértőkkel és a koalíciós partnerével - véli Mécs Imre, aki nehezményezte, hogy velük még csak nem is egyeztettek erről.

Kenedi: Az [origo] az egyetlen kedvezményezettje a javaslatnak

"Lesújtó" - ez volt Kenedi János történész első reakciója, miután elolvasta az MSZP ügynöktörvény-javaslatát. Szerinte ez erőteljes visszalépés attól, amit december elején a miniszterelnök és a pártelnök ígért. Akkor Gyurcsány Ferenc és Hiller István azt jelentették be, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának anyagai lényegében korlátozás nélkül kutathatók és nyilvánosságra hozhatók lennének, magyarán a pártállami ügynökakták, jelentések, az intim adatok és a nemzetbiztonságilag kényes részek kivételével bárki elolvashatná azokat. "Erről azonban ebben a sok alapvető hibát tartalmazó és néhol értelmezhetetlen javaslatban szó sincsen" - véli a kutató.

"A javaslat egyedüli kedvezményezettje az [origo]" - tette hozzá Kenedi János, mivel hatályba lépése esetén okafogyottá válna az a per, amelyet azért indítottunk, mert több politikus is tagadta közszereplői minőségét, megakadályozva ezzel, hogy kiderülhessen: kapcsolatban álltak-e a pártállam titkosszolgálatával. "A tervezet elfogadása esetén bírósági döntés nélkül is ki kell adnia a levéltárnak az ehhez szükséges adatokat, mert közszereplői minőségtől függetlenül bárkiről kérhetőek ilyen információk" - indokolta Kenedi János.

Kozák Dániel