Nem javul a bankbiztonság

Közel három évvel a nyolc emberéletet követelő móri mészárlás után a pénzintézetek még a biztonság látszatára sem hajlandók költeni - írja a Népszabadság. A bankbiztonsággal foglalkozott az Országgyűlés rendészeti bizottságai is, de az ajánlásokból nem születtek kötelező szabályok.

A móri tragédia után Magyar György ügyvéd két áldozat hozzátartozóinak megbízásából két különböző pert indított az Erste Bank ellen. Egy munkaügyi pert a bankfiók helyettes vezetőjének hozzátartozói nevében, egy másikat a bankban dolgozó, bár nem a bank alkalmazásában álló biztosítási ügynök családja képviseletében.

Mindkét perben született ítélet kimondja, hogy a bank nem tett meg mindent a biztonság érdekében. A bankban elhunyt biztosítási ügynök ügyében született ítélet azonban mégis elutasította az elhunyt családjának keresetét. Az ítélet indoklása szerint ugyanis miután nem létezik olyan jogszabály, amely előírná, hogy a bankoknak a fiókjaik méretétől, forgalmától függően milyen személyi és technikai védelemről kell gondoskodniuk, az Erste Bank nem követett (nem követhetett) el jogsértést sem, így kártérítésre sem kötelezhető.

"Elfogadhatatlan, hogy csak azért ne kelljen a banknak felelősséget vállalnia a történtekért, mert a jogalkotók a móri események óta sem fogadtak el kötelező érvényű szabályokat a bankbiztonságról" - mondta Magyar a Népszabadságnak.

Az Országgyűlés rendészeti bizottsága a móri események után, majd a mészárlás első évfordulóján is napirendjére tűzte a bankbiztonságot. Több ajánlás született, amelyek Doszpot Péter, a bizottság szocialista alelnöke szerint azóta is az illetékes tárcák és kormányszervek között keringenek.