Gyurcsány bátrabb ügynöktörvény-javaslatot szeretne

Az úgynevezett ügynöktörvény tervezeténél a kormány egy sokkal karakteresebb módosítást fog támogatni - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP országos választmányának ülése után. Az MSZP pénteken nyilvánosságra hozott javaslata ugyanis nem sokat valósítana meg a korábban ígértekből, vagyis a szinte teljes iratnyilvánosságból.

"Az MSZP jogszabálytervezete, amely az állambiztonsági iratok megismerhetősége érdekében módosítja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényt, jó irányú lépés, ezt az irányt tartani kell, de abban bátrabb és nagyobb lépéseket lehet és kell tenni - mondta a kormányfő. "A kormány álláspontja ennél egy karakteresebb, nyitottabb, a múltat mélyebb és tágabb részleteiben feltáró, és ehhez egyéb jogszabályok módosítását is igénylő közelítést fog támogatni" - jelentette ki, hozzátéve: "a minimális javaslat megvan, én a tárgyalások során nem a minimumot keresem, hanem ennél egy lényegesen kiterjedtebb optimumot".

A pénteken nyilvánosságra hozott javaslat a szakértők és az SZDSZ szerint csupán kisebb módosításokat jelentene. A teljes iratnyilvánosság helyett csak arról rendelkezik, hogy megismerhető az, hogy valaki kapcsolatban állt-e az előző rendszer állambiztonságával. Magyarán a javaslat szerint olyan kérelemmel lehet majd fordulni a levéltárhoz, hogy XY ügynök volt-e (hálózati személy, hivatásos alkalmazott). Eddig ezt csak közszereplőkről lehetett megtudni, hosszadalmas és bonyolult, és sokszor nem célhoz vezető eljárás során.

Az MSZP javaslatát az SZDSZ képviselője, Mécs Imre elfogadhatatlannak nevezte, Kenedi János történész pedig egyenesen lesújtónak. Korábban ugyanis Gyurcsány Ferenc és Hiller István, az MSZP elnöke lényegében teljes iratnyilvánosságot ígért, a szenzitív adatok és a nemzetbiztonságot veszélyeztethető részek kivételével.

Kenedi János szerint a javaslatnak tulajdonképpen egy kedvezményezettje lenne, mégpedig az [origo], mivel hatályba lépése esetén okafogyottá válna az a per, amelyet azért indítottunk, mert több politikus is tagadta közszereplői minőségét, megakadályozva ezzel, hogy kiderülhessen: kapcsolatban álltak-e a pártállam titkosszolgálatával. "A tervezet elfogadása esetén bírósági döntés nélkül is ki kell adnia a levéltárnak az ehhez szükséges adatokat, mert közszereplői minőségtől függetlenül bárkiről kérhetőek lennének ilyen információk" - indokolta a kutató.