Vidorné Szabó Györgyi MSZP-s országgyűlési képviselő önálló indítványaként nyújtja be az MSZP javaslatát, mely szerint a jövőben nem büntethetők azok a nők, akik a kórházak bejáratánál kitett inkubátorban helyezik el csecsemőjüket. Ennek érdekében három jogszabály - a házasságról és családról szóló, a magzati élet védelméről szóló, valamint a gyámügyi törvény - módosítását kezdeményezték. A javaslatot támogatja az egészségügyi tárca is.
A javaslat szerint, ha az anya hat héten belül nem jelentkezik az inkubátorba tett csecsemőjéért, akkor automatikusan úgy veszik, hogy lemondott róla, és a gyerek a lehető legrövidebb időn belül örökbe adható. A csecsemőt már ez alatt a hat hét alatt is befogadhatják az örökbefogadók, de a hivatalos papírmunka csak a hat hét elteltével indulhat meg. Így lehetőség van arra, hogy az inkubátorba tett csecsemőket ne kelljen átmenetileg valamely intézményben elhelyezni, hanem a kórházból egyből az örökbefogadó szülőkhöz kerülhet. A gyermek örökbeadását az a szerv intézi, ahol a kórház található, míg korábban az anya lakhelye szerinti szerv volt az illetékes.
Jelenleg több kórház előtt található olyan inkubátor, ahova az anya elhelyezheti csecsemőjét, ha nem akarja felnevelni. Ez azt a célt szolgálja, hogy visszaszorítsák a csecsemőgyilkosságok számát, illetve hogy a nők abortusz helyett megszüljék gyermeküket, majd névtelenségben maradva lemondhassanak róla. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint ugyanakkor ezek a nők bűncselekményt követnek el, és a Büntető törvénykönyv szerint három évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók. Ráadásul a törvény szerint a kórház dolgozói is bűnsegédlettel vádolhatók. A gyakorlatban ugyanakkor a rendőrök nem üldözik ezeket az anyákat, a szakemberek szerint mégis a büntetéssel való fenyegetettség miatt kevesebben merik az inkubátort választani.
2000-ben Majtényi László akkori adatvédelmi biztos, majd 2003 novemberében Lenkovics Barnabás általános és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos javasolta, hogy biztosítsák a csecsemőjüket inkubátorba helyező anyák büntetlenségét. 2000-ben még az a probléma is fennállt, hogy a kitett gyerek anyakönyvezésekor értesíteni kellett a rendőrséget, hogy tegyenek kísérletet a szülők felkutatására. 2002-ben azonban ez a szabály kikerült az anyakönyvi törvényből.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese emellett tavaly decemberben azt is kezdeményezte, hogy az inkubátorba tett csecsemők gyorsabb örökbeadása érdekében ne kelljen az anyától lemondó nyilatkozatot beszerezni, hanem az inkubátorba helyezést tekintsék ráutaló magatartásnak. Az ombudsmanok emellett kezdeményezték, hogy tájékoztatási kötelezettséget írjanak elő a családvédelmi szolgálat munkatársainak az inkubátorba helyezés lehetőségéről a terhességmegszakítási kérelem beadása után. Gyermekvédelmi szakemberek azonban tiltakoztak ez ellen, mert szerintük ezzel elveszik azt a lehetőséget, hogy az anya később meggondolhassa magát. A Gyermek, Család, Ifjúság Egyesület ügyvédje szerint például egyáltalán nem biztos, hogy a kisbabák örökbeadási szándékkal kerülnek az inkubátorba. A gyermekvédő úgy vélte tavaly decemberi nyilatkozatában, hogy inkább a krízisterhesek gondozását kellene bővíteni, segíteni a rászorulókon. A kórházak tapasztalatai szerint ugyanakkor egy inkubátorba elhelyezett csecsemő után sem érdeklődött még az édesanyja.
Az inkubátorok számáról nincs hivatalos adat, ahogy az ide helyezett csecsemők számát sem összesítik. Nem hivatalos adatok szerint az országban 18 helyen működik a kórház bejáratánál inkubátor, és eddig 30 csecsemőt sikerült ezzel megmenteni. A budapesti Schöpf-Mérei Kórház előtt 1996 májusa óta van inkubátor. Azóta eddig összesen 16 csecsemőt helyeztek el benne. Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház bejáratánál 1998 óta áll inkubátor. Ide azóta nyolc csecsemőt helyeztek el, legutóbb idén január 14-én egy kislányt. A Fejér Megyei Szent György Kórház bejáratánál hét éve áll inkubátor, itt eddig négy kisbabát mentettek meg a segítségével. A győri kórház inkubátorába ugyanakkor még egy csecsemőt sem tettek be.