Pusztán a kedvező hitelfeltételek miatt még nem éri meg a szakorvosoknak, hogy rendelőik tulajdonosaivá váljanak - állítják szakmai szervezetek. Országszerte 110, javarészt felújításra szoruló szakrendelő működik, eszközeik összértékét 70 milliárd forintra becsülik- írja a Népszabadság.
Ezt a vagyont munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) keretében szerezhetnék meg az ott dolgozó orvosok és szakdolgozók. A szakorvosok 40 százalékos tulajdonhoz juthatnának ily módon. Az üzletrész megvásárlásához kétszázalékos önrész mellett maximum 250 millió forint kedvező kamatozású hitelt is biztosít az állam, amit tizenöt év alatt kell visszafizetni.
A felmérések azt mutatják, hogy a szakrendelők magánosítását tervező önkormányzatok kétharmada csak a gyógyításhoz szükséges eszközöket adná el, csak kevesen értékesítenék az épületeket is a rendelőintézeteknél alakuló társaságoknak. Hiába hozzáférhető azonban már a pénz a Magyar Fejlesztési Bankban (MFB), illetve a vele szerződött más bankokban, csekély az érdeklődés a kölcsön után.
Lehoczky Péter, a MOK járóbeteg-csoportjának vezetője szerint a hitel önmagában kevés, a politikának a finanszírozást és a működtetés szabályait is a piaci feltételekhez kellene igazítania. Számításaik szerint a jelenlegi körülmények mellett lehetetlen a törlesztőrészlet előteremtése. Ráadásul sok kezelésnél esetében többet fizet az egészségbiztosító, ha a beteg kórházban kapja azt, mint ha járóbeteg-rendelőben. Gyenes Géza, a MOK főtitkára szerint szakrendelőkre kidolgozott konstrukció meg sem közelíti a háziorvosi privatizációval járó előnyöket.
Uhrik Tibor, a Medicina 2000 Járóbeteg-szakellátási Szövetség alelnöke elmondta a lapnak, hogy az egészségbiztosító 25-30-40 százalékkal fizet kevesebbet a kezelésekért a szakrendelőkben, mint azok valós bekerülési költsége. Emellett az egészségügyben továbbra sem számolható el az eszközök elhasználódása, és nem igényelhető vissza az áfa - derül ki a Népszabadság cikkéből.