Levélben fordult Lomnici Zoltán Szili Katalin házelnökhöz, melyben azt kérte vizsgáltassa meg, lenne-e mód olyan törvénymódosításra, amely a titoktörvény rendelkezésein kívül összhangban van a bírósági tárgyalások és a határozathozatalok nyilvánosságát előíró nemzetközi egyezményekkel, amelyekhez Magyarország is csatlakozott - írja a Népszabadság.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint a nyilvánosság elsősorban az igazságszolgáltatás működésének társadalmi ellenőrzését hivatott biztosítani. A jelenlegi szabályozás miatt ugyanakkor feloldhatatlannak látszó ellentét feszül a nyilvánossághoz, illetve az állam- és szolgálati titkok védelméhez fűződő közérdek között. Egy bírónak viszont nincs joga felülvizsgálni egy adott ügy titkosításának mértékét, ha úgy ítéli meg, hogy a kelletétnél több adatot titkosítottak, amivel indokolatlanul korlátozták a nyilvánosságot. Lomnici Zoltán szerint a törvényben lehetővé kellene tenni a titkossá minősítés soron kívüli felülvizsgálatát. A lap szerint Szili Katalin érdemi vizsgálatra kiadta az alkotmányügyi bizottságnak a kérdéses levelet.
A lapnak nyilatkozó más bírósági, ügyészségi, sőt rendőrségi források azt állítják, az esetek egy részében a titkosításnak csupán az az oka, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra az eljárás során vétett hibák, szabálytalanságok.
A legutóbbi titkosított eljárás a székesfehérvári maffiaper volt. A közvélemény fokozott figyelme mellett, de annak teljes kizárásával zajló eljárás végeztével a bíró csupán a döntést hirdette ki, indoklását zárt ajtók mögött mondta el. Arról csak találgatni lehet, miért nevezték a nyomozás elején az évszázad maffiaügyének a pert, miközben a végén meglehetősen enyhe ítéletek születtek - írja a Népszabadság.