A nyomtatott sajtótól a metazinig

Beszélgetés Bence György professzorral, a Mindentudás Egyeteme leendő előadójával, aki egy tanítványával, Pogonyi Szabolccsal létrehozta az első magyar metazint.

Az informatikai forradalom megjelenésével és a netes kultúra terjedésével párhuzamosan számos új fogalommal kell megismerkednünk. Ezek közül az egyik a metazin. Tanár úr, mi az a metazin?
- Maradjunk a mi metazinunknál, bár a többi, más címen megjelenő metazin is hasonló. Nos, a Metazin, ahogy az alcímben is áll, magazinok magazinja, lapok lapja (beleértve a weblapokat). Olyan internetes folyóirat - pontosabban napilap, hiszen minden áldott nap fölteszünk egy szemlét -, amely interneten megjelenő folyóiratok, napilapok bizonyos rovatait szemlézi. A "meta" előragot gyakran használják nyelvészek, logikusok, filozófusok. Vállalkozásunk talán hozzájárul a "metazin" szó elterjedéséhez. Bizonyos eredményeket máris elkönyvelhetünk. Például egy internetes szótárkészítő felvette az új szavak listájára.

Bence György filozófus,
az ELTE BTK Általános Filozófia Tanszékének professzora,
az első magyar metazin szellemi atyja

A metazin meghatározható lehetne úgy is, mint egy erősen felhasználóbarát linkgyűjtemény.

Mindent megtalálnak az interneten, amit keresnek?
- Tapasztalataink szerint nincs fontos információ, amit kisebb-nagyobb erőfeszítéssel ne lehetne megtalálni az interneten. Ami távolról sem jelenti azt, hogy minden számításba jövő tartalom netre kerül. Gondoljon csak a Google grandiózus programjára, amely néhány nagy amerikai könyvtár régi, szerzői jogvédelem alól kikerült anyagának netre vitelét célozza. Tehát még nagyon a kezdetén vagyunk a fejlődésnek. Vagy gondoljon arra, hogy a tudományos folyóiratok többsége olyan borsos áron bocsátja rendelkezésre a tartalmat, hogy csak intézmények engedhetik meg maguknak az előfizetést. Bár e téren is mutatkozik haladás. Terjednek az olcsóbb hozzáférést elősegítő, mikrofizetést lehetővé tevő, illetve kedvező átalányt biztosító megoldások. Sőt terjed maga az ingyenes publikálás. Az azonban, hogy bármiről lehet találni valamit, nem jelenti, hogy minden nyelven, főleg magyarul is találnánk információt mindenről. De azt hiszem, ez egyre kevésbé jelent korlátot számunkra. Aki komoly témák iránt érdeklődik és internetezik, az általában olvas angolul. Bölcsészkari tanárként is érzékelem, hogy elsőéves hallgatóim számára már természetes a jó színvonalú idegen nyelvtudás.

Mennyi munka a keresés, a válogatás?
- Rengeteg. Különösen, hogy az egészet ketten csináljuk. Most még nincs pénzünk segítséget bevonni, bár akadnak önkéntes segítőink. De ezt nem panaszként mondom. Tudtuk, mit vállalunk.

Hogy lehet ezt összeegyeztetni a tanári és tudományos munkával?
- Időben nem egykönnyen. De az én tárgyam a politikai filozófia, tehát nem csak időveszteség, ha elmerülök a lapokban és folyóiratokban zajló politikai vitákban. Távolról sem, éppenséggel inspirál az elméleti munkában, s reményeim szerint megóv bizonyos tévedésektől. Nem engedi, hogy egyoldalúvá váljak.

A Metazin-on leginkább angol nyelvű cikkek kommentárjait olvashatjuk.
- Ennek az az oka, hogy bármit keresünk is az interneten, kivéve persze a szorosan egy bizonyos nyelvhez kötődő tartalmakat, akkor mindenekelőtt angol nyelvű tartalmat találunk. Az értékes anyag, bármiről legyen szó, tudományról, művészetről vagy politikáról, túlnyomórészt angol nyelvű. Ez meghatározza a mi kínálatunkat is. De a Metazin január eleji indulása óta számos alkalommal szemléztünk, kommentáltunk más nyelvű cikkeket. Az angol után a német következik, aztán a francia, s előfordult lengyel hivatkozás is. Persze amíg csak ketten működtetjük a honlapot, nem tudunk túllépni saját nyelvismeretünk korlátain. Ezért egyelőre elsősorban angol, német és francia cikkekből válogatunk. Amikor sikerül, magyar tartalmat is felhasználunk, annak függvényében, hogy színvonalában egyenrangú-e az idegen nyelvű cikkekkel. A legnagyobb gond az, hogy épp azok a források, melyekből a leginkább lehetne meríteni, vagyis a vastag folyóiratok, néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve nincsenek jelen az interneten.

A metazin műfajának gyökereit is angolszász vidéken kell keresnünk. Vagy ez összefügg a netes kultúra majdnem kizárólagos angol nyelvűségével?
- Ne felejtsük el, hogy alig több, mint egy évtizede jelennek meg az interneten újságok és folyóiratok. A metazinok története természetesen ennél is rövidebb. 1998-ban indult az Arts and Letters Daily. Ez minden metazin őse. Egy ausztrál filozófus, Denis Dutton alapította. Az ALD, amelyet egyébként a dotcom-válság kis híján maga alá temetett, kizárólag angol nyelvű cikkekből válogat. A második a sorban a német Perlentaucher. Ez ma már egy metazin-család. Egyik rovata a napilapok tárcarovatát szemlézi napról-napra. Hetenként jelenik meg a nemzetközi folyóiratszemle. Recenzió-rovata is van a Perlentaucher-nek. Külön figyelik a média és az internet világát. S épp a napokban indult az angol nyelvű változat, a signandsight.com, amely a külföldi olvasónak ad képet a német lapokról. A rezo.net francia metazin viszont eleve nem csak francia tartalmakkal foglalkozik, hasonlóan a mi metazinunkhoz. A világ metazinjai aszerint is tagolódnak, hogy némelyik csak a hagyományos kiadványokra figyel, mások elmerülnek a blogvilágban.