A nyomtatott sajtótól a metazinig

Beszélgetés Bence György professzorral, a Mindentudás Egyeteme leendő előadójával, aki egy tanítványával, Pogonyi Szabolccsal létrehozta az első magyar metazint.

A magyar metazin főleg politikával, politikaelmélettel, a kultúra társadalmi vonatkozásaival és a netes tartalomszolgáltatás világával foglalkozik. Miért éppen ezek a témák kerülnek szóba?
- Mert ehhez értünk. Érdekelni sok minden más is érdekelne. Például a természettudományok filozófiai vonatkozásai, az élettudományi felfedezések társadalmi következményei. De ilyesmire csak nagy erőfeszítéssel, szakemberekkel konzultálva vagyunk képesek kitérni. Másfelől fontos szempont az is, hogy mi érdekli a közönséget. Az internet egyik nagy előnye, hogy viszonylag pontosan és naprakészen lehet tudni, mi hat a közvéleményre. Így derült ki, hogy a környezetpolitikai és az életmóddal kapcsolatos témáknak nagyobb teret kell biztosítanunk, mint ahogy eredetileg terveztük. Ez máris érzékelhető változást eredményezett szemléinkben. A válogatás munkájával jár, hogy az embert elsodorja, amit talál.

Teljesen hagyják magukat sodortatni?
- Azt azért nem hagyjuk, hogy elsodorjon az ár. Megígérhetem, hogy feng-shui és asztrológia nem lesz a Metazin-on. Az intellektuális színvonalból nem engedünk, sőt a szemlézett szövegek irodalmi minőségére is figyelünk. De azért nem hagyható figyelmen kívül, hogy mi áll a lapok címoldalán, miről beszélnek az emberek. A napi érdekességek persze minket kevésbé érintenek, de bizonyos témák újra és újra megjelennek a lapokban, ami természetesen a mi figyelmünket is ráirányítja egy-egy problémára. Emiatt van az, hogy bár bizonyos témákkal esetleg nem foglalkoztunk volna, azok mégis mintegy felkínálják magukat. Hogy csak egy olyan példát említsek, amellyel nemrégiben foglalkoztunk. A dohányzás és a dohányosok ellen egyre-másra bevezetett, olykor drákói rendszabályok nyomán a publicisták, kommentátorok mind többet elmélkednek azon, hogy hová vezet ez a folyamat. Új paternalizmushoz? Megengedhetetlen diszkriminációhoz? S ezzel már a politikai elmélet közepében vagyunk.

A Mindentudás Egyetemét is alkalmasnak találja ilyen témák kifejtésére?
- Már hogyne találnám. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy felkértek előadás tartására. Külön is melengeti a szívemet, hogy a Mindentudás Egyeteme úttörő módon használja ki az internet lehetőségeit.

Miről fog beszélni?
- Amióta filozófia létezik, politikai filozófia is van. De a politika - ahogy Hannah Arendt mondta - mégis mindig a filozófia mostohagyereke. Miért? A mai akadémikus politikai filozófia nemigen tud mit kezdeni az olyan jelenségekkel, mint például a politikai pártok küzdelme. Ha egy földönkívülinek a rangos politika-filozófiai monográfiák alapján kellene képet alkotnia magának, hogy mit csinálnak a földiek, amikor politizálnak, nem biztos, hogy megtudná, mi folyik itt. Miért? Nos, ilyen kérdésekkel fogok majd foglalkozni előadásomban.

Térjünk visza az eredeti témához. Milyen közönséghez jut a metazin?
- Az Origo Női Lapozó és az Index Velvet szekciójával még ha akarnánk sem vehetnénk fel a versenyt. De ki tudja, hadd legyek merész, hátha egyszer megközelítjük az ottani publicisztika, kommentár rovat népszerűségét. Persze a belinkelt tartalmak túlnyomórészt idegen nyelvű volta, a Metazin erős külpolitikai érdeklődése mindenképpen korlátozza a site népszerűségét. Mindazonáltal az eddigi tapasztalatok felülmúlják legvérmesebb reményeinket. A múlt hónapban csaknem harmincezren nyitották meg cikkeinket. Egyik szemlénk forgalma túllépte már az ötezres letöltést. S ez még nem az álomhatár, az tízezer körül van. De hát még csak két és fél hónapja működik a Metazin. Az eddigi eredményeket elsősorban az tette lehetővé, hogy megállapodást kötöttünk a Népszabadság Online-nal. A NOL microsite-ként átveszi a Metazin-t. Lehet, hogy sikerül más színvonalas és forgalmas lapokkal is hasonló megállapodást kötnünk. De a saját, önálló honlapunkat sem hanyagoljuk el. Ott kezd kialakulni a Metazin iránt folyamatosan érdeklődő törzsközönség. Feliratkozott olvasóink keddi hírlevelünkben megkapják az előző hét szemléinek összefoglalását és linkjét.

Egy 2003-as interjújában beszél arról, hogy az internetes sajtóban jelentős hangsúly esik az interaktív elemekre, így a szavazásra, a fórumokra. Ez lehet a Metazin fejlődésének útja?
- Aki otthonosan mozog a magyar netvilágban, az tudja, hogy a politikai témájú fórumokon rengeteg a szélsőséges vélemény, alpári megnyilvánulás. Fórumok indítását ezért a moderálás időigényes volta miatt nem vállalhatjuk. Terveink szerint azonban hamarosan létrehozzuk a Metameta rovatot a lapon, ahol közöljük például az általánosabb érdeklődésre számot tartó és küldőik által közlésre szánt olvasói e-maileket.

Miért rettegnek attól a nyomtatott újságok, hogy teljes terjedelmükben felkerüljenek az internetre? Mások pénzt kérnek ugyanezért a szolgáltatásért.
- Nagyon változó a helyzet atekintetben, hogy mit és meddig bocsátanak a lapok ingyen az internetes olvasótábor rendelkezésére. Ezzel a témával sokat foglalkozunk a Metazin-on, hisz bennünket közvetlenül érint és egyben közérdekű. Van olyan lap, amely szinte mindent időbeli korlátozás nélkül hozzáférhetővé tesz, mások szinte semmit. De kétségkívül tapasztalható bizonyos aggodalom, ami abból fakad, hogy a nyomtatott újságok forgalma általában csökken, vagy nem növekszik a befektetők által elvárt mértékben. A kérdés csak az, hogy erre hogyan kell reagálni. Elzárkózással, vagy éppen az internet lehetőségeinek kihasználásával. Én úgy látom, s ezzel távolról sem vagyok egyedül, hogy nem lehet megállítani a fiatalok elvándorlását a nyomtatott sajtótól az internet felé. A kiadóknak ezért azt a kérdést kellene feltenni maguknak, hogy hová vándorolnak. Az én lapom site-jához, vagy más site-okhoz?

A Metazin-nak az lehet az egyik üzenete, hogy fontos és szükséges lenne kilépni az általunk ismert magyar nézőpontból, s ugyanazt az ügyet más nemzetek szemszögéből is érdemes áttekinteni.
- Magyarországon az olvasótábor megtartása érdekében a lapok, még a minőségi lapok is egyre kevesebbet foglalkoznak külpolitikával, pontosabban a külföld politikai életével. Miközben a külföld egyre kevésbé külföld a számunkra. Ez a feszültség talán úgy fog feloldódni, hogy a kevesebb olvasót vonzó témákról a nyomtatott lapváltozat csak rövid felvezetést közöl, s a bővebb információt, a hátteret az online változatban találja meg az olvasó. A maga szerény eszközeivel a Metazin is hozzájárul egy ilyen megoldás kialakulásához. Persze mi nem hírlap vagyunk, nem a hírekkel, hanem a kommentárokkal, elméletileg, filozófiailag igényes kommentárokkal foglalkozunk. De azért titokban törekszünk arra, hogy a vájtfülűek a külföldi témákról magyar ügyekre asszociáljanak.

Fotó: Jászay Tamás