További elbocsátásokra készül az ELTE

Második alkalommal készül az ELTE bölcsészkara több mint húsz oktató elbocsátására, amely ellen hallgatók és tanárok tiltakozó akcióba kezdtek. A kar dékánja szerint nincs más lehetőség, "változtatni kell a jelenlegi kényelmes, mozdulatlan struktúrán, és ezért áldozatokat kell vállalni". Manherz Károly, az ELTE bölcsészkarának dékánja az [origo]-nak számolt be az egyetemi elbocsátások hátteréről.

Pénzügyi problémái miatt másodszor bocsát el több oktatót az ELTE Bölcsészettudományi Kara (BTK). A megszorító intézkedések ellen a hallgatók és oktatók tiltakozó, aláírásgyűjtő akcióba kezdtek, tüntetést próbálnak szervezni. A leépítés elsősorban az Angol-Amerikai Intézetet és a szláv nyelvszakokat érinti.

A BTK dékánja szerint azért olyan nagy az elkeseredés, mert az oktatók nincsenek hozzászokva, hogy következetesen ellenőrzik munkájukat. Akik jó ideje nem szerezték meg a doktori fokozatot vagy sokkal kevesebb órát tartanak, mint amennyiért fizetést kapnak, számíthatnak elbocsátásra, amelyre a jelenlegi 23 fős leépítésen túl is szükség lehet.

"Ez egy viszonylag kényelmes kar volt, ahova bejöttek a kollégák, megtartották az óráikat, vagy volt hallgató, vagy nem. Itt nem kellett semmivel sem törődni, maximum sírtunk, hogy nem volt papír a nyomtatóhoz. Most azonban nekem az a feladatom, hogy március 31-ig vizsgáljam felül a szerződéseket, mert hiszen nincs pénzem, hogy a béreket ki tudjam fizetni" - mondta az [origo]-nak Manherz Károly, a BTK dékánja.

Tavaly októberben kilenc teljes állású és kilenc részmunkaidős oktatónak szüntették meg a közalkalmazotti jogviszonyát. Akkor azokat küldték el vagy tették át részmunkaidős alkalmazásba, akik már nyugdíjasként tanítottak. "Mondjuk, 67 éves egy kolléga, már kapja a nyugdíját, emellett kapja a teljes professzori fizetését. Őket és a nemzetközi hírű akadémikusokat többnyire félállásba tettük át" - magyarázta Manherz. Az első elbocsátásokkal a BTK körülbelül 80 millió forintot faragott le a kar csaknem 400 milliós adósságából.

Februárban azok kerültek sorra, akik már régóta az egyetemen tanítanak, de még nem szerezték meg a doktori fokozatot. Ezeknek az oktatóknak szeptemberben lejár a szerződésük. "Figyelni kell, mert volt olyan kolléga, aki 13-14 éve itt dolgozik, és már ötvenéves. Mit csináljak, kérdezte tőlem, én csak ehhez értek. Csak azt tudtam kérdezni tőle, hogy ennyi év alatt miért nem csinálta meg a doktori fokozatot. Elment egy idő, és ez tragikus, de most változtatni kell" - vélekedett Manherz.

Mostantól a dékán ígérete szerint szigorúan nézik majd az óraterheléseket. Aki több egyetemen tanít, nem kaphat majd teljes fizetést. "Előfordult az, hogy valakinek 2 vagy 3 állása volt, hétfőn tanított Pesten, kedden Miskolcon, szerdán a Pázmányon, a többi napokon meg dolgozott meg kutatott. Ez nem megy, itt kell erősíteni a szakmát, mert versenyhelyzet van" - mutatott rá a dékán.

A BTK hallgatói létszáma az utóbbi években megduplázódott, a hallgatók attól félnek, hogy a kevesebb oktató miatt húsz-harminc fős szemináriumokra kell majd járniuk. Manherz szerint ez is elképzelhető, bár abban bízik, hogy nemsokára csökkenni fog a hallgatók száma.

A dékán szerint a közeljövőben nagy átszervezések várhatók, tanszékeket vonhatnak össze, szüntethetnek meg. A BTK-n több olyan tanszék van, ahol két vagy három oktató tanít. A tanszékvezetők a professzori fizetések mellett vezetői pótlékot kapnak, ami 38 ezer forint körül van - tájékoztatott a dékán. A kis szakokat a több száz fős évfolyamokkal rendelkező nagyobb tanszékek tartják el. "Ez eddig működött, de most már nem fog működni, mert már a nagy szakokra sincs elég pénz" - mondta.

A BTK-n a kiadások több mint 90 százaléka bér, és ezt nem fedezi az egyre kevesebb költségtérítéses hallgató. Ráadásul a felsőoktatási dolgozókat tömörítő szakszervezetek több mint tízszázalékos béremelést harcoltak ki az idén, és erre a legtöbb egyetemnek nincs fedezete. A dékán szerint a bölcsészkar adósságainak hátterében elsősorban az áll, hogy el kellett költözniük korábbi székhelyükről. A BTK-nak vissza kellett adnia a Pesti Barnabás utcai campust az egyháznak és határidőre el kellett költöznie. "Átköltöztünk, ráfordítottunk 1,3 milliárd forintot, abban bízva, hogy a pénzt majd megkapjuk, de ez máig nem történt meg" - mondta Manherz.