Még 2003 szeptemberében indult büntetőeljárás Vas megyében közokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen. "A feljelentő (...) szerint a későbbi gyanúsítottak visszaéltek adataival akkor, amikor beleegyezése nélkül bejelentették őt saját lakcímükre azért, hogy így juthassanak hozzá a (...) segélyhez" - nyilatkozta idén március 3-án Szalai Ferenc őrnagy, a Vas megyei Rendőrkapitányság sajtóreferense.
"Szombathelyről és környékéről többen is benyújtották igényüket, a vizsgálat során felmerült a csalás gyanúja is, mivel a tettesek egymásnak tanúskodva fiktív adattartalmú nyomtatványokat töltöttek ki, így próbáltak meg pénzhez jutni" - fűzte hozzá Szalai Ferenc. Idős, gyakran egyedül élő romákat használtak ki, de előfordult, hogy hajléktalanoknak 8000 és 40 000 forint közötti összegeket ígérve jutottak hozzá a gyakran több százezer forintnyi kárpótláshoz - mondta.
Győr-Moson-Sopron megyében tavaly november elején helyeztek előzetes letartóztatásba két roma férfit a roma kárpótlásokkal kapcsolatos visszaélések ügyében. Mindkettőjük ellen jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás és többrendbeli magánokirat hamisítás megalapozott gyanúja miatt folyik a nyomozás - mondta Kiss Imréné alezredes. A megyében a rendőrség összesen tizenegy gyanúsított ellen folytatja a vizsgálatot.
A sajtóreferens tájékoztatása szerint mintegy háromszázan nyújtottak be kérelmet Győr-Moson-Sopron megyéből. Tavaly novemberig mintegy 200 millió forintot utaltak át 250 igénylőnek. "Többségük jogosulatlanul jutott a pénzhez" - mondta a sajtóreferens. Hozzátette: a hamis tartalmú okiratok készítésében és felhasználásában haszonszerzés céljából többen segítséget nyújtottak.
Bács-Kiskun megyében idén februárban 24 gyanúsítottja volt az Osztrák Megbékélési Alap által nyújtott kárpótlással történt visszaélések miatt indított bűnügynek; eddig 320 esetben több mint 300 millió forint érkezett Ausztriából a megyébe - közölte a rendőrség februárban Kecskeméten.
"A 2004 szeptembere óta tartó nyomozás csalás bűntette és más cselekmények megalapozott gyanúja miatt folyik, mert a rendelkezésre álló adatok szerint valótlan tartalommal ellátott okiratok felhasználásával tévedésbe ejtették, és ezzel kárt okoztak az Osztrák Megbékélési Alapnak" - mondta el Máté Gábor főhadnagy.
Az osztrák és a magyar kormány között 2000-ben létrejött megállapodás alapján az Osztrák Megbékélési Alapon keresztül a második világháború idején Ausztriába hurcolt magyar állampolgárok kaphatnak kárpótlást.
Az Osztrák Megbékélési Alap kárpótlási programjának keretében a Magyarországi Zsidó Örökségi Közalapítvány (MAZSÖK) közreműködésével egyszeri juttatásként 1500-7500 eurót kapott az a roma származású személy, akit a második világháború idején ausztriai munkatáborba hurcoltak vagy ott született.
A MAZSÖK illetékese tavaly év elején azt közölte, hogy visszaélések gyanúja miatt összesen tízezer roma kárpótlást igénylő lapot küldtek vissza.