Nem halad a templomlépcsők átalakítása

A templomok akadálymentesítésére nincs elkülönített forrásuk a történelmi egyházaknak, és nincs olyan konkrét szervezet vagy szakember sem, aki a probléma megoldásával foglalkozna. Egy korábbi felmérés kimutatta, hogy a fővárosban mindössze 30 százalék az akadálymentes templomok aránya, vidéken pedig még rosszabb. Az egyházak illetékesei beismerték, hogy a helyzet azóta sem sokat változott, amit főleg a pénzhiánnyal indokoltak.

A fővárosi templomoknak csak 30 százalékába tudnak bejutni kerekesszékkel a mozgássérültek - derült ki a Templomlépcsők címmel végzett 2003-as felmérésből, melyet összesen kétszáz budapesti katolikus, református, evangélikus és baptista templom bevonásával végeztek. Többek szerint vidéken még rosszabb az akadálymentes templomok aránya.

Nem sokat változott a helyzet 2003 óta - mondta az [origo]-nak Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtófőnöke. Szerdahelyi elmondása szerint az egyház fontosnak tartja az akadálymentesítést, de nem tud arról, hogy külön forrásuk lenne erre a célra. Bár az új templomok akadálymentesen épülnek, szerinte a régi templomok átalakítása nehezen megoldható és költséges eljárás. "Több misszió foglalkozik a mozgássérültekkel, néhány helyen meg van szervezve, hogy elmennek értük, és beviszik őket a templomba" - mondta Szerdahelyi.

A felmérés során is több plébános érvelt azzal, hogy a hívek átsegítik a mozgássérülteket a lépcsőkön. Ugyanakkor a megkérdezett kerekesszékesek 41 százaléka úgy vélte, ha akadálymentes lenne a közlekedés, rendszeresen járna istentiszteletre. "Ez is azt mutatja, mennyire hibás az a gondolkodás, ha valaki az akadálymentesítést szükségtelennek tartja, mert úgyis vannak, akik segítenek" - vélte a felmérés felelős vezetője, Benkovics Sándor.

A válaszadók több mint negyede szívesen menne templomba, ha volna segítsége. Csupán minden ötödik megkérdezett mondta azt, hogy ha akar, be tud jutni akadálymentesen a templomba. A vizsgálat tapasztalatai alapján gyakori, hogy ahol csak egy lépcsőfok vagy küszöb akadályozza a belépést a templomba, úgy gondolják, ez nem jelent komoly akadályt egy kerekesszék számára.

Központilag szervezett program az akadálymentesítésre az Evangélikus Egyháznál nincs, mert az egyházfőségek önálló irányítású egységek - tájékoztatott Hafenscher Károly, az evangélikusok Országos Egyházi Irodájának vezetője. Az új templomok akadálymentesen épülnek, de a meglévő templomoknál nem szólhatunk bele - mondta. Hafenscher szerint azért vannak elmaradások ezen a területen, mert nincs rá pénz, és nincsenek erre a célra pályázati lehetőségek.

"Nagy reménységünk, hogy a kormányzat nem csak elvárásokat fogalmaz meg felénk, hanem pénzbeli támogatást is nyújtanak majd" - mondta Hafenscher arra utalva, hogy 2008-ig be kell fejezni a középületek akadálymentesítését.

A Református Egyháznál létezett egy Mozgáskorlátozottak Missziója elnevezésű szervezet, ez azonban január elsejével megszűnt, és a református egyháznál dolgozók tudomása szerint nem vette át a helyét más misszió.

Nagyon sok a templom és a gyülekezet, ezért lassan haladnak az átalakítások. Ennek ellenére fontos, hogy az istentiszteletekre bejussanak az idősek és a mozgáskorlátozottak is - vélte Csoma Áron, a Református Egyház elnökségi szóvivője. A templomok egyénileg, saját forrásból vagy pályázat útján próbálnak pénzt szerezni az átalakításokra - közölte Csoma. Szerinte a legnagyobb probléma, hogy a sok műemléknek számító templom miatt rengeteg pénzbe kerül az akadálymentesítés.

Az átépítési engedélyek kiadása egyedi védettségű műemlékek esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (KÖH) történik, ettől azonban nem lesz drágább az eljárás - mondták el kérdésünkre a KÖH-nél. A kérelmek elbírálása sem tart hosszabb ideig, mint a nem műemlékek esetében, ahol többnyire az önkormányzatok döntenek az átépítés engedélyezéséről. A KÖH munkatársa szerint általában nem kerül többe az átépítés sem, legfeljebb az okozhat problémát, hogy hol tudják elhelyezni a mozgássérültlifteket.