Guberálók nehezítik a lomtalanítást

Egyre több kacatot dobnak ki a fővárosiak a tavaszi lomtalanításkor, amit a Fővárosi Közterület-fenntartó köteles eltakarítani. A helyzetet bonyolítja, hogy a budapestiek az előírtnál egyre korábban szabadulnak meg a felesleges tárgyaiktól, ráadásul egyre több a kacatokat széttúró guberáló.

Évek óta a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. egyik légnépszerűbb szolgáltatása a lomtalanítás, a fővárosiak által kidobált kacat mennyisége ugyanis évről évre nő. Az 1972-ben szervezett első lomtalanításkor még csak 2500 köbméter hulladékot adtak le a budapestiek, tavaly azonban már elérte a 350 ezer köbmétert, vagyis közel 140-szeresére emelkedett.

A hagyományosan tavasszal rendezett lomtalanítást a hulladékgazdálkodási törvény szabályozza. Ennek értelmében a közterület-fenntartóknak kötelességük, hogy minden településen évente legalább egy alkalommal megszervezze a lomok eltakarítását, az elszállítás költségeit pedig a lakosság által fizetett szemétszállítási díj fedezi. Veszélyes hulladékot, háztartási szemetet, illetve építési törmeléket tilos az utcákra dobálni. A fővárosban az FKF legalább fél évvel korábban megegyezik az egyes kerületekkel a lomtalanítás időpontjáról, amiről pedig az önkormányzat tájékoztatja a kerület lakóit. Minden kerületeknek általában öt napja van, hogy a felhalmozott kacattól megszabaduljon.

Siklóssy Mihály, az FKF főosztályvezetője az [origo]-nak elmondta: a lakók az esetek többségében nem tartják be az időkeretet, ami pluszterhet ró a közterület-fenntartóra. Siklóssy szerint a jogszabály ugyan nem írja elő, hogy hova lehet dobálni a kacatot, a fővárosiak azonban többnyire a házak közelében gyűjtögetik azokat, ami nem akadályozza a forgalmat. A hulladékgazdálkodásért felelős főosztályvezető szerint azonban sokkal nagyobb problémát jelent a guberálás. A kacatok ugyanis főként dobozokban és zsákokban kerülnek az utcára, amit a guberálok szétcincálnak, növelve a káoszt és az egészségügyi kockázatot az utcákon. Siklóssy elmondta: emiatt több uniós tagállamban, Ausztriában és Németországban szigorúan büntetik a guberálást. Szigorúbb szabályozásra Magyarországon azonban egyelőre nincs esély - tette hozzá Siklóssy.

A hétköznapi guberálókon kívül a vasgyűjtők is rendszeresen járják a kupacokat, az összegyűjtött vasat ugyanis több ezer forintért el tudják adni hulladékhasznosító telepeknek. Mire az FKF összeszedi, addigra közel 30-40 százalékkal csökken a kidobált kacatok mennyisége. Az újrahasznosítás viszont nem éri meg a közterület-fenntartónak: a nagyobb kapacitást ugyanis nem kompenzálja a hulladék értéke. Ezzel szemben a HuMusz (Hulladék Munkaszövetség) újrahasznosítási akció indítását tervezi. Nagy Tamás, a civil szervezet munkatársa elmondta: a lomtalanításra szánt bútorokat, háztartási eszközöket átvenné a HuMusz, és szétosztanák a rászorulók között.