Egy százalék esélye sincs Zalatnaynak

Zalatnay Sarolta, akinek ügyében hétfőn nyújtották be a kegyelmi kérvényt Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, "egyfolytában a kegyelemért imádkozik". Cininek kicsi az esélye a sikerre, Magyarországon ugyanis az évente benyújtott ezernél több kegyelmi kérvény több mint 99 százalékát elutasítják. A kérelemben információink szerint elsősorban az énekesnő korára és betegségére hivatkoznak. 

Hétfőn nyújtották be Zalatnay Sarolta énekesnő 15 oldalas kegyelmi kérelmét. A kérvényt a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz adták be, ahonnan az Igazságügyi Minisztérium közvetítésével kerül majd a Köztársasági Elnök Hivatalához. A csalás miatt 3 év börtönre ítélt Zalatnay értesülésünk szerint elsősorban 57 éves korára, életútjára és betegségére hivatkozva kéri felmentését a börtönbüntetés alól. A napokban véglegessé váló kegyelmi kérvény alapja az, hogy Cini egészségi állapota a börtönben jelentősen romlott - mondta el dr. Hegedűs László ügyvéd.

A bűncselekmény súlyosságára és az énekesnő életútjára való tekintettel a döntéshozónak el kell gondolkodnia a kérelem jogosságán - mondta Hegedűs László az [origo]-nak. Információink szerint maga az énekesnő nagyon bízik a sikerben, "egyfolytában ezért imádkozik", bár ügyvédje figyelmeztette: a kegyelmi kérvények kevesebb mint egy százaléka részesül pozitív elbírálásban. Cini ügyében döntés két-három hónap múlva várható.

A közelmúltban kevés olyan ismertté vált eset volt, ahol a kérelmező kegyelmet kapott. Ezek egyike a nevelőapját meggyilkoló Simek Kitti, akinek végül nem kellett börtönbe vonulnia: az utolsó pillanatban megkapta a kegyelmet a köztársasági elnöktől. A határozat szerint "Simek Kitti ügyében a bírósági ítélet meghozatalát követően nyomatékos súlyú, új körülmények álltak elő, és a bíróság által már ismert és értékelt személyi és családi körülményekben is változások következtek be". A háttérben valószínűleg az áll, hogy Simek Kittinek időközben gyermeke született, és édesanyja súlyos beteg. Kitti most élettársával együtt ápolja őt és neveli kiskorú húgát.

Nem sokkal ezelőtt kapott kegyelmet egy kaposvári asszony, aki 2003 novemberében meggyilkolta férjét, aki rendszeresen bántalmazta őt. Az asszony első fokon 4 év felfüggesztettet kapott, aztán 2 év letöltendőt. Az első kegyelmi kérvényét elutasították, majd a másodikat és a harmadikat is. A negyedik alkalommal sikerrel fordult a köztársasági elnökhöz.

Az elmúlt 4 évben közel hatezer kegyelmi kérvényt nyújtottak be elítéltek, de mindössze 140-et fogadtak el. Mádl Ferenc Simek Kitti ügyében hagyta jóvá a százhuszadik kérelmet hivatalba lépése óta. 2003-ban 42 elítéltnek adott kegyelmet, míg csaknem 1200-at elutasított. 2002-ben 20, 2001-ben 19 kérelemnek adott helyt. A kegyelmi ügyekkel egyébként a Köztársasági Elnöki Hivatal jogi főosztálya foglalkozik.

Kegyelmi kérelmet az elítélt vagy hozzátartozója, valamint az ügyvéd terjeszthet elő az eljáró hatóságnál. Az évi ezernél több kérelemről a köztársasági elnök csak az igazságügyi tárcánál elkészült döntés-előkészítés alapján határoz. Az elnöki kegyelem csak azután lesz végleges, ha a döntést az igazságügyi miniszter is ellenjegyzi.

Ez általában megtörténik, csak egyszer, Kunos Péter ügyében fordult elő, hogy Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter nem írta alá a Göncz Árpád által jóváhagyott kegyelmi kérvényt. Kunos Pétert, az Agrobank egykori elnökét hitelezési csalás miatt ítélték el 1998 áprilisában két év szabadságvesztésre. Kunos betegségére hivatkozva nyújtott be kegyelmi kérvényt.

A kegyelem már nem igazságosság, hanem irgalmasság, a köztársasági elnök annak adja meg, akinek akarja - mondta Morvai Krisztina jogász az [origo]-nak. "Alapvetően a jogerős ítélet az irányadó, fő cél az ítélet végrehajtása. Ezért viszonylag szűk körben alkalmazzák az egyéni kegyelmet" - tájékoztatott Morvai, aki Simek Kitti és a kaposvári asszony ügyében is sikerrel fordult a köztársasági elnökhöz.

"Elfogadható érvekkel kell előállni, hogy gyakorolni lehessen az irgalmasságot, például rámutatni, hogy az elkövető gyermekeire milyen hatással van a döntés" - mondta Morvai. Szerinte sokszor előfordul, hogy elkövetői oldalon menthető a cselekmény. Ilyen eset, ha az elítélt tette magyarázható azzal, hogy önmagát vagy gyermekeit védte, azaz közel áll a jogos védelemhez a bűncselekmény.

Kegyelmi kérvény benyújtásakor fontos indok lehet az is, ha a börtönbüntetés alatt nehéz helyzetbe kerül, esetleg nevelő nélkül marad az elítélt gyermeke. "Nemzetközi normák szerint a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében fokozottan kell ügyelni a gyerek érdekeire" - fogalmazott Morvai Krisztina.