Egyre szaporodnak az özönvízszerű esők

A '90-es évek óta szaporodtak meg a településeket elöntő özönvízszerű esőzések. Az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint Mátrakeresztes esetéből - a mátrai falut elmosta az ezerszeresére duzzadt patak - nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, de az tény, hogy egyre gyakrabban öntöz nagy mennyiségű eső kis területeket. A jelenség oka a globális felmelegedés lehet. Az elmúlt napok szélsőséges időjárása ugyanakkor a meteorológusok szerint még belefér a szeszélyes tavaszba.

Az elmúlt napok eseménydús időjárása szélsőséges helyzeteket teremtetett ugyan, ezek azonban beleférnek az áprilisban megszokott időjárásba - állították az [origo] által megkérdezett szakemberek. Vadász Vilmos, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa elmondta: a Mátrakeresztest elöntő esőzések és a közel 20 fokos hőmérséklet-ingadozások nem rendkívüliek, hasonló jelenségek előfordulnak áprilisban. Az OMSZ munkatársa szerint az időjárási anomáliák oka, hogy hazánk frontrendszerek határán fekszik, tőlünk északra hideg, délre pedig melegfront található. A Bükkben például azért havazott csütörtökön, mivel a hidegfront kerekedett felül, a sarki import levegő pedig benyomult az országba.

Az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint tény viszont, hogy a '90-es évek óta megszaporodtak az olyan anomáliák, amelynek során rövid idő alatt óriási mennyiségű csapadék zúdul le kis területre. A Nógrád megyei Mátrakeresztesre hétfőn hullott néhány óra alatt 100 milliméter csapadék, aminek hatására a Kövecses-patak szinte elmosta a falut. 2000-ben hasonló víztömeg hömpölygött végig a Mátra déli lejtőjén, 1999-ben pedig a Börzsönyben áradt meg annyira a Kemence patak, hogy Zebegényt és Kismarost veszélyeztette.

A zöldek szerint az erdők kiirtása és a tarvágások okozzák az özönvízszerű esőzéseket, a fák ugyanis nem tudják felfogni a zúduló csapadékot. A vízügyi főigazgatóság szakemberei viszont azt mondták, hogy a hirtelen jött özönvizet a növényzet sem tudná felfogni, legfeljebb fél vagy egy órával késleltetné. Az időjárási szélsőségességek összefügghetnek a klímaváltozással, a globális felmelegedés hatása ugyanis hazánkban valószínűleg az extrém helyzetek számát növelné. Egy mátrakeresztesihez hasonló esetből azonban lehetetlen következtetéseket levonni.

Újra áradnak a folyók

Az OMSZ prognózisa szerint a következő napokban valószínűleg stabilizálódik a légkör, és normálisabb mederbe rázódik az időjárás. A kevesebb csapadék pedig várhatóan jótékony hatással lesz a jelenleg ismét áradó hazai folyókra is. A folyók vízgyűjtői területein történt esőzések miatt ugyanis újra áradnak a hazai folyók, bár jóval kisebb mértékben, mint március közepén. Ambrus Zoltán, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság árvízvédelmi osztályának vezetője az [origo]-nak elmondta: csütörtökön 1045 kilométeres folyószakaszon volt árvízvédelmi készültség. Árad többek között a Tisza, a Zagyva, a Sajó, a Bodrog, valamint a Hármas-, a Kettős- és a Fehér-Körös. Másodfokú készültség viszont csak 92 kilométeres szakaszon, a Maros mentén van.

A Tiszán a folyó középső és felső szakaszán van elsőfokú árvízvédelmi készültség Szolnok és Szeged között, itt ugyanis a mellékfolyók, többek között a Maros, gátolják az apadást. A Duna pedig az Alpokban lehullott eső miatt árad Bajorországban és Ausztriában. Az árhullám hamarosan eléri Magyarországot, a tetőzés pedig pár nap múlva várható. Ambrus szerint azonban idén komoly árvíz már nem várható, a Tisza szegedi vízgyűjtőjén ugyanis az elmúlt évek átlagát messze meghaladó 9 köbkilométernyi hóból már csak fél köbkilométer maradt meg.