Az Európai Tanács elnöksége a múlt héten tárgyalt az egységes európai parlamenti (EP) képviselői fizetésekről. A többség támogatta azt a javaslatot, miszerint minden EP-képviselő 7000 eurót (1 750 000 forint) keressen havonta - írta a Bruxinfo.
Az eddigi szabályozás szerint minden EP-képviselő a saját országától kapta fizetését, az egyedüli kritérium az volt, hogy nem kaphatnak kevesebbet, mint az országgyűlési képviselők. Így viszont az egyes tagországok EP-képviselőinek fizetése között hatalmas különbségek voltak: legtöbbet az olaszok kerestek, 12 ezer eurót, azaz 3 millió forintot, míg a legkevesebbet a litvánok, 700 eurót, ami 175 ezer forintnak felel meg. Ez feszültséget teremtett az EU-n belül, mert a képviselők szerint nem tisztességes, hogy ugyanazért a munkáért más-más összegeket kapnak. A legrosszabbul az újonnan csatlakozott tagállamok EP-képviselői jártak, így elsősorban ők szorgalmazták a reformot, míg a régi tagállamok képviselői, főleg az olaszok és a németek nem akartak a szabályozáshoz nyúlni.
Az új, 7000 eurós javaslat a német EP-képviselői fizetésekhez alkalmazkodik - mondta az [origo]-nak Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-képviselője. Hozzátette: a folyosói pletykák alapján úgy tűnik, ez az összeg végre valamennyi tagállam számára elfogadható lesz, így várhatóan mind az Európai Tanácson, mind az Európai Parlamenten átmegy az új szabály.
A még egyeztetés alatt álló elképzelések szerint azoknak a tagállamoknak a képviselői, akik eddig 7000 eurónál többet kerestek, ebben és a következő EP-ciklusban is megkaphatják a jelenlegi fizetésüket abban az esetben, ha a különbözetet az adott nemzeti kormány állja. Az egységes fizetéseket ugyanis már az EU központi büdzséje fedezi.
Az új tagállamokban a hirtelen változás valószínűleg zúgolódásokat is okozhat, hiszen az EP-képviselők álomfizetéshez jutnak. A magyarok például az eddigi havi egymillió helyett 1 millió 750 ezer forintnak megfelelő összeget kaphatnak, ekkora fizetésük Magyarországon csak a felsővezetőknek van. Szent-Iványi szerint azonban nem a magyar, hanem az EU-s bérekhez kell viszonyítani ezt az összeget. Európában ugyanis ez a 7000 euró egy átlagos középvezetői fizetésnek felel meg, miközben a felsővezetők 14-18 ezer eurót keresnek, ami 3,5-4,5 millió forintnak felel meg. De egy kezdő tisztviselő is 4000 eurót, azaz egymillió forintnak megfelelő összeget kap Brüsszelben. Szent-Iványi hozzátette: sokan lakást bérelnek kint, ami legkevesebb 1000 euróba, azaz 250 ezer forintba kerül, de aki a családjával együtt ment ki, az akár 1500-2000 eurót, vagyis közel félmillió forintot is költhet havonta lakbérre. "Tisztességesen lehet érvelni a 7000 euró mellett" - állította az SZDSZ EP-képviselője.
Az egységes fizetésekkel egy időben ugyanakkor korlátoznák a juttatásokat. Például az eddigi gyakorlat az volt, hogy az adott ország és Brüsszel vagy Strasbourg közötti heti egy repjegyet átalánydíjban fizették, így azok jártak jól, akik megkapták a teljes árú turistaosztályra szóló jegy árát, miközben olcsó fapados járattal utaztak. Szent-Iványi szerint az új rendszer, miszerint a tényleges útiköltséget térítik meg, a magyaroknak kedvezőbb lesz, mert ők sokszor csak az átalánydíjnál magasabb összegért, átszállással tudtak utazni. Az új szabályozás szerint is kritérium marad ugyanakkor, hogy az EP-képviselők csak turistaosztályon közlekedhetnek.
Változást jelenthet az az elképzelés is, miszerint az EP-képviselők fizetéséből nyugdíjalapot vonnának. Vita van még az adófizetésről is, vagyis arról, hogy az EP-képviselők nemzeti adót vagy közösségi adót fizessenek-e. A képviselőknek az az érdekük, hogy közösségi adót fizessenek, az ugyanis valamennyi tagország adójánál alacsonyabb összeg.
Kapcsándi Dóra