Jogszerűen titkolózik az Alkotmánybíróság

Jogerősen elutasították a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatok kiadása érdekében az Alkotmánybíróság ellen indított keresetét. A jogvédők azért indítottak pert az Alkotmánybíróság ellen, mert a testület nem adta ki egy országgyűlési képviselő alkotmánybírósági indítványát.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elutasított a a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatok kiadása érdekében az Alkotmánybíróság ellen indított keresetét csütörtökön. A civil szervezet tavaly ősszel kérte a Btk. kábítószerrel kapcsolatos rendelkezéseinek alkotmányellenessége ügyében Hende Csaba fideszes országgyűlési képviselő és több magánszemély által az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány kiadását. Ezt a testület megtagadta, ezért kérte a TASZ a bíróságtól, hogy kötelezzék az Alkotmánybíróságot az indítvány kiadására. Tavaly december 13-án az Alkotmánybíróság kihirdette azt a határozatát, mellyel megsemmisítette a büntető törvénykönyv számos, kábítószerrel kapcsolatos rendelkezését, többek között éppen a Hende Csaba által is jegyzett indítvány alapján.

A Fővárosi Bíróság január 24-én kihirdetett első fokú ítéletében azzal az indoklással utasította el a civil szervezet keresetét, hogy az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány nem adat. Csütörtökön a másodfokú eljárásban kihirdetett jogerős ítéletében a tábla helybenhagyta az első fokú döntést. Szóbeli indoklásában azonban már nem vitatta, hogy az indítvány adat. Az ítélőtábla azzal érvelt, hogy az indítványból már korábban nyilvánosságot kaptak közérdekű adatok. Amit viszont ezek után kiadni kért a TASZ, az már az indítványozók személyes véleményét, meggyőződését tartalmazta, többek között arról, hogy milyen indokok alapján kérik az alkotmányellenesség megállapítását. Ezt azonban csak az indítványozók beleegyezésével lehet nyilvánosságra hozni, ettől pedig az érintettek elzárkóztak.

Az ítélethirdetést követően a civil szervezet képviselője, Schiffer András ügyvéd elmondta: a jogerős ítélet ellen várhatóan felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz és alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. A panaszban többek között arra fognak hivatkozni, hogy ügyükben a bíróság alkotmányos alapjogot, az információs szabadságot sértő döntést hozott.

(MTI)