A Fidesz máris visszacsinálná a felsőoktatási törvényt

548 módosító indítványt és 127 kapcsolódó módosító indítványt nyújtottak be a felsőoktatási  törvény tervezetéhez a képviselők. A Fidesz már most azon gondolkodik, hogyan  fogják 2006-ban "visszamódosítani" a törvényt, holott azt még el sem fogadták. Ahhoz, hogy a teljesen új rendszer működni tudjon, még legalább húsz kormányrendeletre van szükség.  A rekordhosszúságú, csaknem 230 oldalas törvénytervezet kétéves előkészítő munka és kiélezett viták után a tervek szerint 2005 szeptemberében lép életbe.

A felsőoktatási törvényről néhány héten belül szavaz az Országgyűlés. Ahhoz azonban, hogy az új rendszer működjön, még legalább húsz kormányrendeletre is szükség van. A törvény részben idén szeptembertől, teljesen pedig 2006-tól léphet hatályba. A Fidesz azonban már most arról beszél, hogy azonnal visszamódosítják a törvényt, ha 2006-ban megnyerik a választásokat.

A 227 oldalas tervezethez 548 módosító és 127 kapcsolódó módosító indítványt nyújtottak be a képviselők. Ennek körülbelül ötödét támogatja a törvényjavaslatot benyújtó oktatási tárca, a többit elutasítják, mert ki akarnak tartani a maguk modellje mellett - fogalmazott Mang Béla, az Oktatási Minisztérium (OM) helyettes államtitkára.

Több mint 300 módosító indítvány az egyetemi irányítási reformra vonatkozik, ezeket nem támogatjuk, hiszen minket hét szervezet aláírása köt erősen - mondta az [origo]-nak Mang Béla arra utalva, hogy a hét nagy felsőoktatási grémium hosszas viták és az OM engedményei után végül beleegyezett az új törvénybe.

"Közel négyszáz módosító indítványt a Fidesz nyújtott be. Igaz, ez többnyire azt jelenti, hogy egy-egy kifogásolt kifejezés többször előfordul a szövegben" - mondta az [origo]-nak Pálinkás József (Fidesz) volt oktatási miniszter. "Ezek az indítványok a leglényegesebb kérdéseket érintik, és van jó néhány olyan elem, ami alkotmányossági aggályokat vet fel" - tette hozzá. A volt oktatási miniszter szerint lesznek olyan képviselők, akik az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha a Fidesz által kért módosításokat nem támogatja az OM. Pálinkás kijelentette: a mostani tervezet körülbelül kilencven százalékával nem ért egyet.

Az oktatási tárca szerint a tervezet a felsőoktatás korszerűsítése és régóta szükséges reformja jegyében készül. A törvény teljesen átalakítaná a felsőoktatási intézmények irányítását, ez a legvitatottabb része. Az európai felsőoktatás egységesítését célzó úgynevezett bolognai folyamattal összhangban teljesen átalakulna az eddigi főiskolai-egyetemi képzés, a szakok és szakcsoportok, a diplomák rendszere. A harmadik legfontosabb terület, hogy az egyetemek szabadabban gazdálkodhatnak az általuk kezelt pénzekkel.

Fő kérdésekben nem dönthet tanár

A javaslat az egyetemek és főiskolák irányítását, a legfontosabb, gazdasági, stratégiai kérdésekben való döntést a rektor vezette irányító testületek (IT) kezébe adja. A korábban az egyetemeket vezető választott testületek helyett az IT tagjait nagyobb részben az egyetem, kisebb részben az oktatási minisztérium delegálja majd. Az IT tagjainak nem lehet közük az irányításuk alatt álló egyetemhez, vagyis nem taníthatnak ott vagy nem lehetnek hallgatói - olvasható a javaslatban. A tagok köztisztviselőnek számítanak majd, az oktatási miniszter nevezi ki őket.

Az oktatási és tudományos kérdésekben a szenátus nevű új testület dönt majd, ennek tagjai az egyetem emberei. A szenátusnak leginkább csak véleményezési joga lesz, vagy tehet javaslatokat bármilyen kérdésben. Az egyetem vezetője továbbra is a rektor marad, aki a javaslat szövege szerint "azokban az ügyekben jár el, amelyek nem tartoznak más szervezet hatáskörébe".

Pálinkás József szerint az IT-vel az a baj, hogy a miniszter átadja ugyan neki jogai egy részét, ugyanakkor elvon az egyetem választott testületeitől jogköröket, ami az alkotmányba ütközik. Többen kifogásolták azt is, hogy az egyetemek vezetésének átalakítása nincs benne az európai egyetemek egységesítését célzó Bolognai Egyezményben, így a törvény "túlteljesíti" a követelményeket. Mang Béla helyettes államtitkár erre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta, hogy egész Európában átalakítják az egyetemek vezetését és a finanszírozást is.

Teljesen másféle diplomát adnak majd

A Bolognai Egyezménynek megfelelően az egységesítés jegyében megszűnik Magyarországon a főiskolai-egyetemi rendszerű oktatás. A törvényjavaslat szerint a jelenlegi hallgatók a régi rendszer, az újonnan felvettek pedig már az új szerint kapnak diplomát. Egyetemi és főiskolai képesítés helyett arról adnak majd papírt, hogy a hallgató három év elvégzése után "bachelor", további körülbelül két év után "master", azután pedig doktor lehet.

Az első két fokozat megszerzése legfeljebb tizenkét félév, ezt fizetni fogja az állam. Ugyanakkor nagyon sok vitát gerjeszt, hogy a törvényben meghatározzák: a második szinten, a mesterképzésben csak az első három évet elvégzett hallgatók legfeljebb 35 százaléka vehet részt. "Ez a rendelkezés nagyon veszélyes, legfeljebb szakterületenként kellene meghatározni, hogy hányan vegyenek részt az elitképzésnek tervezett mesterképzésben" - fogalmazott Pálinkás. Mang Béla szerint ezt a számot országos szinten kell érteni. Úgy vélte, a 35 százalékos plafon egyáltalán nem alacsony, hiszen a mai hallgatóknak is jelentős része csak főiskolai diplomát szerez, ami nagyjából megfelel az új rendszer alapfokozatában folyó képzésnek.

A Fidesz kifogásolja azt is, hogy az OM túl gyorsan, körülbelül két év alatt akarja megoldani az átállást a bolognai rendszerre. Ennek szerintük tíz-tizenöt évig kellene tartania. Az OM a gyorsaságot rendszerint az ország lemaradásával indokolja: "a bolognai rendszerben tanuló hallgatóink száma alapján nem vagyunk előkelő helyen Európában" - mondta Mang Béla. Sok a vita azon is, hogy a három év után kapott első diploma mire lesz jó a mukaerőpiacon. A törvényalkotók szerint ez a három év gyakorlati képzést nyújt majd, a Fidesz szerint nem fognak tudni elhelyezkedni a frissdiplomások.

Néhány területen nem tervezik a régi képzési rendszer átalakítását. Ezek közé tartozik az orvos-, jogász-, állatorvos-, építész- és fogorvosképzés. A művészeti szakok 2006-ig nem állnak át, de elindult az új rendszer kidolgozása. Most alakítják ki a bölcsészképzés rendszerét is: a bachelor diplomával rendelkező bölcsészek ugyanis még biztosan nem taníthatnak - mondta Mang Béla, hozzátéve, hogy a tanárképzést a mesterfokozat megszerzésének idejére tervezik a bölcsészeknél.

Több ösztöndíjat ígérnek

A Fidesz szerint csökkenni fognak a hallgatói normatívák, az OM szerint viszont nőnek majd. Az OM a tervezet szerint jelentősen kiszélesíti a hallgatói jogokat, megemeli az ösztöndíjakat és egyéb hallgatói juttatásokat, valamint sokkal szabadabb gazdálkodást tesz lehetővé az egyetemeken. Utóbbival a Fidesz is egyetért.

A kormány a javaslat szerint fenntartja magának a jogot, hogy meghatározza többek között a képzési területeket, a szakokat, a kreditpontok számát, az új szakok indításának rendjét. Az intézmény fenntartójának, az államnak, amelynek nevében általában az oktatási miniszter intézkedik, jogában áll megszüntetni egy felsőoktatási intézményt többek között akkor is, ha az túlságosan eladósodik.

Az új törvény, ha elfogadják, idén szeptembertől részben már életbe lép: 34 szakon már az új rendszer szerint oktatnak, 2006-ban pedig teljes lesz az átállás.

Wirth Zsuzsanna