Mádl szerint alkotmányellenes az ügynöktörvény

Az Alkotmánybírósághoz küldte az államfő az ügynöktörvényt, mivel egyes rendelkezései álláspontja szerint alkotmányellenesek. Mádl Ferenc szerint a módosítás megfelelő alkotmányos indokok nélkül korlátozza az ügynökök személyes adatainak védelmét. Az ügynökkérdés rendezése így még tovább húzódhat.

Mádl Ferenc államfő véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak az MSZP-s képviselők által benyújtott és két hete elfogadott ügynöktörvényt, mivel álláspontja szerint a a jogszabály több része ellentétes az alkotmánnyal. Érdekes módon maguk az előterjesztők is ezt kérték az államfőtől, mivel az ehhez fűződő alkotmánymódosításuk nem kapta meg a kétharmados többséget a parlamentben. Az Alkotmánybíróságnak az alkotmány szerint soron kívül kell döntenie az államfő által megküldött törvényekről, azonban semmilyen határidő nem köti a testületet a döntésében.

Az új ügynöktörvény révén megszűnne az elmúlt rendszer biztonsági szolgálatainál feladatot ellátó, operatív állományban lévő személyek (az ügynökök), a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkossága, így bárki megismerhetné, hogy ki működött együtt az előző rendszer állambiztonságával.

A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság korábbi határozatai, valamint az ún. Sólyom-bizottság 2003-as jelentése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a módosítás alkotmányellenes. A törvény ugyanis megfelelő alkotmányos indok nélkül, szükségtelenül korlátozza az érintett személyek személyes adatainak védelmét. Mivel a megfigyeltek a hatályos törvény alapján is megismerhetik a velük kapcsolatba hozható operatív összekötőről, hálózati személyről, hivatásos alkalmazottról az azonosításukhoz szükséges adatokat, az információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez (és az "információs kárpótláshoz") nincs szükség ezeknek a személyes adatoknak a teljes nyilvánosságra hozatalára - indokolt Mádl Ferenc.

Az államfő azt a kérdést is felvette, vajon alkotmányosan elfogadható-e a hivatásos alkalmazottaknak, tehát a beszervezőknek és tartótiszteknek, illetve a hálózati személyeknek, tehát a beszervezett ügynököknek egységes kezelése adataik nyilvánosságra hozatalát illetően.

A köztársasági elnök alkotmányosan kifogásolhatónak tartotta azt is, hogy a törvény nem biztosít a nyilvánosságra hozatallal érintett személyek számára megelőző, hatékony és érdemi jogorvoslatot. Ennek azért van jelentősége, mert a Történeti Levéltárban kezelt adatok nem teljes körűek. Ezért szerinte lehetőséget kell adni az érintetteknek, hogy a nyilvánosságra hozatalt megelőzően jogorvoslattal élhessenek.