Turulmadár a sláger az állatcsempészeknél

Hiába tiltják nemzetközi egyezmények a védett fajok kereskedelmét, tömegesen csempésznek külföldre madarakat és hüllőket. A kerecsensólyom az arab országokban kedvelt, az olasz éttermekben pedig a magyar énekesmadarak számítanak különlegességnek. A csempészek körében népszerű a rákosi vipera és a ciklámen is.

Az Európai Unió a hobbiállatok egyik legnagyobb felvevőpiaca, így többek között hazánkon keresztül is jelentős mennyiségben próbálnak olyan védett fajokat az Unió területére csempészni, aminek kereskedelmét tiltják a nemzetközi egyezmények. Ráadásul mivel Magyarországon több izgalmas faj található, így itthonról is tömegesen próbálnak természeti értékeket külföldre csempészni.

Legutóbb múlt héten fogtak el a vámosok az osztrák határ közelében egy német állampolgárságú férfit, aki autójában próbált meg 14 sólyomfiókát mindenféle engedély nélkül kicsempészni az országból. A sólymokat valószínűleg valamelyik keleti országban tenyésztették, a ragadozó madarak lábán található gyűrűn azonban olyan információkat tüntettek fel, mintha Németországban tenyésztették volna őket. A fokozottan védett madarakat a győri állatkertbe szállították, a német férfi ellen pedig természetkárosítás gyanúja miatt eljárás indult.

Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az [origo]-nak elmondta: a hazai fajok közül külföldön főként a kerecsensólyom (turulmadár) keresett. A közel félmillió forintos eszmei értékű sólymokat leginkább az arab országokban kedvelik, ahol vadászatra használják őket. Ázsiában az elmúlt években jelentős csökkent a sólymok száma az ellenőrizhetetlen kereskedelem és a csempészés miatt. A hazai ragadozó madarak csempészetének azonban sikerült gátat szabni, mivel a sólyomfészkeket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület aktivistái őrzik.

Jelentős természetkárosítást okoznak hazánknak az olasz vadászok, akik illegálisan vadásznak az olasz éttermek számára énekesmadarakat. Az elmúlt négy évben az olasz orvvadászok közel félmillió védett madarat lőttek le a közép-kelet-európai országokban. A külföldi hüllőgyűjtők körében az itthon fokozottan védett rákosi vipera, a holland virágpiacon pedig a ciklámen és az orchidea számít keresett portékának.

A környezetvédelmi tárca szerint Magyarországra is hoznak be illegálisan különféle védett fajokat. Ezenkívül az elefántcsontból készült termékek behozatala a jellemző, ami pedig bűncselekménynek számít, mivel elefántcsont-kereskedelmi tilalom van érvényben a világon. Sokan csempésznek hazánkba védett szárazföldi teknősöket is a környező országokból, amelyek szintén védettek. A tárca éppen ezért a külföldre látogató turistáknak azt tanácsolja, hogy vadon élő fajokból készült termékeket lehetőleg ne vásároljanak.

A védett fajok kereskedelmét a washingtoni egyezmény szabályozza, amely közel 35 ezer állat- és növényfaj kereskedelmét tiltja, illetve korlátozza az abban részt vevő 167 ország számára. Az egyezmény, amelyet Magyarország is aláírt, a kipusztulás szélén álló fajok kereskedelmét szigorúan tiltja. Ide tartozik többek között az elefánt, az orrszarvú, a tigris, a különböző ragadozó madarak, tengeri teknősök vagy az orchideák. A többi védett faj esetén pedig az adott ország természetvédelmi hatóságai határozhatják meg, hogy azokból mennyi hozható kereskedelmi forgalomba. Az egyezmény szigorúan szankcionálja az azt be nem tartó államokat. Olaszország ellen a kilencvenes években kereskedelmi embargót vezettek be, mivel késett az egyezmény ratifikációjával. Az embargó pedig a hobbiállat-vásárlás mellett a szőrmekereskedelemre is jelentős csapást jelentett. Így az olaszok egy éven belül megalkották a szükséges jogszabályt.