Miskolcot perlik roma gyerekek elkülönítése miatt

Megindul az első próbaper az iskolai szegregáció ellen. Az Esélyt a hátrányos helyzetű gyermekekért alapítvány Miskolc önkormányzatát pereli be, mert szerintük megsértették az egyenlő bánásmód elvét. Az alapítvány a gyerekek iskolai elkülönítése ellen törvényi változtatást is sürget, többek között százezer forintra büntetné azt, aki a gyerekeket az iskolában hátrányosan megkülönbözteti.

Pereket indít az iskolai szegregáció megszüntetése érdekében az Esély a hátrányos helyzetű gyermekeknek alapítvány, amely emellett több - köztük büntetőjogi - törvényi változtatást is kezdeményez - közölték a szervezet képviselői. Az első ilyen per a miskolci önkormányzat ellen indul, a tárgyalást augusztus 30-ra tűzték ki - mondta Újlaky András, az alapítvány elnöke az oktatási szegregációt vizsgáló parlamenti albizottság ülésén.

Miskolcon több - jobb és rosszabb helyzetű - iskolát összevontak tavaly, de a gyerekek csak papíron járnak ugyanabba az iskolába: valójában mindenki ugyanabba az épületbe jár, ahová korábban, külön évnyitók és ballagások vannak, nincsenek közös kirándulások - állítja az alapítvány. Szerintük a miskolci önkormányzat most is és azelőtt is jogellenesen különíti el a roma gyerekeket. A miskolci önkormányzatnál megkeresésünkre azt mondták, egyelőre nem ismerik az ellenük indított per iratait, így nem tudnak reagálni a hírre, de Kormos Vilmos, az önkormányzat oktatási főosztályának vezetője megígérte: később ismerteti álláspontjukat az [origo]-nak.

Kárpáti József, az alapítvány ügyvédje többek között a büntetőjogi szabályozás változtatását kezdeményezte. Az alapítvány javaslata szerint "büntetendő az a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki az egyenlő bánásmód követelményéből fakadó kötelezettségét megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti".

Kezdeményezik továbbá, hogy "aki a gyermeket, tanulót a közoktatásra vonatkozó rendelkezések megszegésével hátrányosan megkülönbözteti, 100 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható". Kárpáti József szerint a "gettósodó iskolákban" az oktatás színvonala is alacsonyabb, és sokszor felkészületlen, oda nem illő személyek tanítanak.

Újlaky András szerint a legönrombolóbb stratégia a szegregáció. Úgy vélte, hogy bár Magyarországon minden helyzetet lefednek a jogszabályok, amelyek tiltják a szegregációt, a diszkriminációt, ezeket nem hajtják végre.

Daróczi Gábor, az oktatási tárca ügyben illetékes miniszteri biztosa hangsúlyozta: a szegregáció mindenkinek rossz, s minden politikai oldalnak egyaránt érdeke az integráció. Hozzátette: törekvéseik azt a célt szolgálják, hogy hosszú távon elérjék "egy ország legyen, ahol nem két oktatási rendszer működik".

Az alapítvány javaslatai között deszegregációs terv kidolgozása is szerepel, a fenntartók, a pedagógusok, a szülők és az oktatási tárca részvételével. A szervezet kezdeményezését több képviselő vitatta. Urbán Árpád (MSZP) szerint a törvény rögzíti, mi az, amit egy iskolában tenni lehet, és mi az, amit nem. Balogh Miklós (MSZP) társelnök szintén arról szólt, hogy a deszegregációs tervet "nagyon át kell gondolni". Úgy vélte: alapprobléma, hogy a magyar iskolarendszer nem csökkenti, hanem növeli a gyermekek közötti "bemeneti alaptávolságot". A pedagógusoknak emberi jogi kérdésekre is kiterjedő képzést kell kapniuk, s képzésüknek arra is ki kell terjedniük, hogy miként kell hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozni.

MTI/[origo]