Minimálbért követelnek a fogyatékosok hozzátartozói

Közel 70 ezer aláírást gyűjtött össze egy érdekvédő szervezet, hogy az Országgyűlés foglalkozzon az ápolási díj kérdésével. Azt szeretnék ugyanis elérni, hogy teljes értékű munkaként ismerjék el a súlyos fogyatékos és állandó felügyeletre szoruló családtagot ellátó hozzátartozó gondozási tevékenységét, és ennek megfelelően az ápolási díj összege ne lehessen alacsonyabb a mindenkori minimálbér összegénél. Az aláírásgyűjtő íveket már hitelesítette az Országos Választási Bizottság.

"Jelenleg mindössze 22 ezer forint az ápolási díj, ennyit kap az az anya, aki éjjel-nappal az értelmi fogyatékos gyerekét gondozza, és emellett semmi más kereső foglalkozást nem tud folytatni" - mondta Goldner Ibolya, az Értelmi Sérültek és Családjaik Jogvédő Egyesületének vezetője az [origo]-nak. Az egyesület diszkriminatívnak és igazságtalannak tartja, hogy az ápolási díj minden paraméterében munkavégzésnek minősül (munkaviszonynak számít, fizetik a társadalombiztosítást utána), csak nem jár érte fizetett szabadság és a minimálbér felét sem teszi ki a díj mértéke. "Beszéltünk politikusokkal, minisztériumi vezetőkkel, akik elismerték igazunkat, de ennek ellenére minden eddigi erőfeszítésünk hiábavaló volt" - mondta Goldner Ibolya, aki három évvel ezelőtt ezzel a problémával az Alkotmánybírósághoz fordult, de azóta sem hoztak határozatot az ügyben. Az egyesület vezetője kijelentette, ha a mostani népi kezdeményezés sem hoz eredményt, akkor népszavazásra fognak aláírásokat gyűjteni.

Egy állami gondozott értelmi fogyatékos 200 ezer forintba kerül havonta. "A költségvetésnek is jobban megéri, ha a családban gondozzák a fogyatékost, még ha felemelnék az ápolási díjat a minimálbér összegére, arról nem is beszélve, hogy a fogyatékosnak is mennyivel jobb otthon, mint egy állami gondozóban, ahol gyalázatosak a körülmények" - érvelt Goldner Ibolya. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet megélni havi 22 ezer forintból, az érdekképviseleti vezető azt felelte, hogy sehogy, ezért a tapasztalatai szerint az ilyen anyák ki vannak szolgáltatva anyagilag férjüknek, barátjuknak. "Vannak, akik nem bírják, és egy idő után állami gondozásba adják sérült hozzátartozójukat" - mondta Goldner Ibolya.

Az [origo] megkereste az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumot, ahol nem kívánták állást foglalni a kérdésben, mondván az a parlamenthez tartozik.

A 2004-es adatok szerint valamivel több mint 17 ezren kaptak ápolási díjat. Szeptember 1-jétől felemelik ezt a díjat 30 százalékkal. Az emelés azonban nem jár mindenkinek, csak azoknak, akiknek a gondozás nehéz fizikai munkával (vagyis emelgetni kell a fogyatékos családtagot), vagy 'nagyobb kellemetlenséggel' (pelenkázni kell) jár. Ez az Értelmi Sérültek és Családjaik Jogvédő Egyesületének számításai szerint mindössze 3 ezer embert érint, de őket is csak akkor, ha külön igénylik.