Kettesre vizsgázók nem mehetnek egyetemre

A jövő évi felvételiken feleannyi pont jár majd a nyelvvizsgákért, mint az idén, és 72 helyett 78 pont alatt egyik intézmény sem húzhatja meg a felvételi határt. A felvételihez továbbra sem lesz kötelező az emelt szintű érettségi az oktatási tárca tervei szerint. Ezt Magyar Bálint oktatási miniszter jelentette be sajtótájékoztatón. Átalakul az érettségi tételek szállításának, nyomtatásának és titkosságának rendszere is, ha az egyeztetések sikerrel járnak.

Az Oktatási Minisztérium az idei érettségi-felvételi tapasztalatai alapján kormányrendeletben alakítja át a pontszámítást, köztük a nyelvvizsgákért adható pontok, a minimálisan szükséges pontok számát, valamint a tételek nyomtatásának, szállításának és titkosításának rendszerét.

Máshogy titkosítják a tételeket

Egy következő tétellopási bűncselekményt úgy próbál megelőzni a tárca, hogy minimálisra csökkenti azt az időt, amíg a kinyomtatott tételek az érettségizők kezébe kerülnek. Elvetették azt a tervet, hogy digitálisan küldjék át a tételeket az iskolákba és az iskolák nyomtassák ki azokat, ugyanis 20-30 oldalas feladatsorokról van szó, és ehhez az iskolákban egyelőre nem adottak a technikai lehetőségek - fogalmazott a miniszter. Ehelyett a tételeket digitális úton továbbítják a nyomdákba, ahonnan a nagy tantárgyak tételei a 250 körzetközi jegyzői hivatalba kerülnek, ott őrzik majd őket fél vagy maximum egy napig. Innen veszik át az iskolák a feladatlapokat. Nem kell az iskolaigazgatóknak messzire menniük - ígéri a tárca. A kevesek által választott tárgyak feladatsorait az OKÉV raktárában őrzik majd.

Magyar Bálint úgy vélte, félmillió példányban nem lehet szolgálati titokként kezelni a tételeket, és nem lehetséges az sem, hogy a feladatlapok minden oldalára rányomtassák a szolgálati titok feliratot. Az biztos, hogy a tételek addig szolgálati titoknak számítanak majd, amíg a nyomdába nem kerülnek. De a nyomtatás és a jegyzői hivatalokba való szállítás után a jegyzők védik majd az anyagot - mondta Szüdi János közigazgatási államtitkár.

Jobban szórnak majd a felvételi pontok

Fotó: MTI

Több ombudsmannal és az igazságügyi tárcával egyeztetve átalakítják a pontszámítási rendszert is. Szeretnék megakadályozni, hogy kombinálni lehessen a korábban és az adott felvételi időszakban elért eredményeket. Lehet új vizsgát tenni, de választani kell, hogy az új vagy a régi eredményt számítsák be - mondta Magyar Bálint.

Módosul a közép- és emelt szintű érettségi vizsga százalékban számolt eredményeinek ponttá való átszámítása is. Míg idén 90-100 százalékos érettségi eredmény tantárgyanként 30 pontot ért, addig jövőre ehhez legalább 94 százalékot kell elérni. Ezentúl minden szakcsoportban legalább két érettségi tárgy eredményét be kell számítani, nem lesz lehetőség arra, hogy valaki egy tárgy pontjait duplázza. A tárcának az átalakítással az a célja, hogy "jobban szórjanak a pontok".

Valószínűleg nem juthat majd be semmilyen felsőoktatási intézménybe az, aki kettesre érettségizett, a tárca ugyanis a minimális pontszámot 72-ről 78-ra akarja emelni. A költségtéritéses képzésekre is érvényes lesz ez a szabály azért, hogy "a pénz ne pótolhassa a tudást". Ugyanakkor sokkal kevesebb pont jár majd a nyelvvizsgákért. Eddig két felsőfokú nyelvvizsgáért plusz húsz pont járt, jövőre azonban már senki nem szerezhet tíznél többet a tervek szerint. A maximálisan elérhető 144 pont megmarad.

Magyar Bálint leszögezte: nem teszik kötelezővé az emelt szintű érettségit azoknak, akik felvételiznek valahová, és a korábban érettségizetteknek sem kell megismételniük vizsgáikat. Az egyetemeknek továbbra is joguk lesz megválasztani, hogy mely szakokon kérnek emelt szintű érettségi vizsgát. Magyar azt várja, hogy az idei felvételi pontokból és tapasztalatokból okulva jövőre már többen tesznek emelt szintű érettségit az idei harmincezernél.

A Fidesz a lemaradókkal az üres helyeket töltené fel

Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője délelőtt arra kérte a kormányfőt, hogy vegye rá Magyar Bálintot, hogy orvosolja a felvételi eljárásban hátrányt szenvedett diákok gondjait. Szerinte az államilag finanszírozott 62 ezer hely közül háromezer betöltetlen maradt az idén, és ezeknek a helyeknek a terhére "rendezhető azoknak a fiataloknak a továbbtanulása, akik az igazságtalan, esélyegyenlőtlenséget okozó pontszámítás miatt nem nyertek felvételt, és ez többletpénzbe sem kerülne". Sió úgy fogalmazott, hogy a felvételi eljárás során még a lehetséges hallgatói létszámot sem töltötték ki, a tárca ehelyett "lapítva, lopakodva" átterelte a diákokat a költségtérítéses képzésbe.

Magyar Bálint erre úgy reagált, hogy nem érti Sió László javaslatát. Ezek a helyek ugyanis szerinte a fellebbezésekre, az egyházi és hitéleti oktatás finanszírozására és a határon túli diákok számára vannak fenntartva. A 62 ezer államilag finanszírozott helyet tehát szétosztják - mondta. Tatai-Tóth András, az MSZP országgyűlési képviselője is reagált a Fidesz javaslatára: szerinte a nagyobbik ellenzéki párt most már "valótlan adatokkal bombázza" az érintetteket.