Névtelen tanulmányokra költött milliókat a médiahatóság

Törvénysértően működik az Állami Számvevőszék jelentése szerint az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT). A szabálytalanságok egyik oka, hogy a médiatörvény elavult, nem lehet betartani minden rendelkezését. A szűkös források ellenére az ORTT Műsorszolgáltatási Alapjánál sokszor meggondolatlanul költekeztek: minden negyedik ember vezető beosztásban dolgozott, indokolatlanul sokan kaphattak saját használatra autót. A szakértői megbízásokkal sem spóroltak.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint az ORTT és a Műsorszolgáltatási Alap a médiatörvényt több területen, több alkalommal megsértette. A számvevők szerint a legtöbb szabálytalanság az ORTT és az alap közötti pénzátcsoportosításokkor történt, egyszerűen figyelmen kívül hagyták a médiatörvény előírásait. A jelentés szerint a szabálytalan átcsoportosításokkal azonban a gyakorlatban a testület elérte célját, mert így működőképes maradt.

Ha ugyanis a médiahatóság a médiatörvény minden rendelkezését betartaná, többet kellene kifizetnie támogatásokra, mint amennyi bevétele van. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ megjegyezte, hogy a médiatörvény mára elavult, az 1996-ban életbe lépett törvény nem tartott lépést a folyamatosan változó médiával. A politikai viták miatt az elmúlt években a médiatörvénynek csak azokat a részeit módosították, amelyekhez megszavazásához egyszerű többség kell, a kétharmadosokat nem.

A testületnek az ÁSZ szerint nincs támogatási stratégiája, rendszertelen döntéseket hoztak, szabályzatba foglalt normák helyett egyedi határozatokat fogadtak el, ami rontotta a pályázatok elfogulatlan elbírálásának átláthatóságát.

A jelentés elsősorban a Műsorszolgáltatási Alapot bírálta, mert a számvevők megállapították, hogy az alapnál a személyi kiadások pazarlóak voltak. Az igazgatóság vezetői beosztású munkavállalóinak száma elérte a teljes létszám negyedét. Annak ellenére, hogy csak az ORTT tagjait és elnökét illeti meg saját használatú hivatali autó, az alapnál sok dolgozó kapott személygépkocsit, annak valamennyi költségét az alap fizette.

Ráadásul az alapnál 25 százalékkal magasabbak voltak a fizetések az ORTT irodájához képest, pedig a munka jellege ezt nem indokolta. Az alap munkatársai a személyi alapbér melett 13., 14. havi juttatást kaptak, fizették a buszbérletüket, üdülési csekk vagy ruhapénz is járt nekik évi 66 ezer forint értékben, és teljesítményüktől függően jutalomban és céljutalomban is részesülhettek. Ezen túl a felsőfokú végzettségűek további pluszpénzt is kaphattak negyedévenként.

Szakértőkre is feltűnően sokat költöttek tavaly a Műsorszolgáltatási Alapnál, a szakértői megbízások költsége 2004-ben 145 százalékkal volt magasabb, mint 2003-ban. Két év alatt összesen 339 milliót fizettek ki szakértőknek, ennek nagy része tanulmányírásra ment el. Olyan céggel is kötöttek szerződést, amely a teljesítéshez szükséges tevékenységi körrel nem rendelkezett, ezért a felkért cégek további közreműködőket vontak be. A tanulmányok nagy része a szerző nevét, a forrásmunkát nem tartalmazta. Ráadásul a szerződések teljesítését szabálytalanul igazolták a számvevők tapasztalatai szerint. Az ÁSZ azért is megrótta az alapot, mert bevételei elszámolásában olyan megoldásokat alkalmaz, amelyek nehezítik az átláthatóságot, ellenőrzést.

A médiahatóság működése gyakorlatilag két hivatali szervezet - az ORTT iroda és a Műsorszolgáltatási Alap - igénybevételével jár, a párhuzamosan egymás mellett működő két szervezet munkájában átfedések voltak, többek között a műsorszolgáltatási díjak elszámolásával kapcsolatban - állapította meg az ÁSZ.