Tíz évvel is többet élhetnek a rózsadombiak

Akár nyolc-tíz évnyi különbség is lehet a várható élettartamban Budapest egyes kerületei között. A főpolgármester-helyettes a káros környezeti hatások szerepére hívta fel a figyelmet. Daróczi Etelka demográfus szerint inkább arról van szó, hogy eltérő az egyes kerületek lakóinak társadalmi helyzete, az életesélyek pedig főleg ettől függenek.

Egy második kerületi lakos nyolc-tíz évvel élhet tovább mint egy józsefvárosi - derül ki a népegészségügyi jelentés keretében végzett 2005-ös tanulmányból. Budapesten a VII., VIII., IX., X., XX. és a XXI. kerület lakói a legveszélyeztettebbek, Pest megyében a dél-délkeleti régióban élnek a legrövidebb ideig. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes szerint a nagyobb gépjárműforgalom, a zajterhelés, a zöld területek hiánya és az alacsonyabb életszínvonal miatt rosszabbak az életesélyek egyes lakóhelyeken.

Daróczi Etelka, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének demográfusa szerint elsődlegesen nem a környezeti hatások indokolják a különbségeket. "Az alacsony végzettségű, nehéz fizikai munkát végző emberek várható élettartama alcsonyabb. Ilyen emberek laknak nagyobb arányban például a hetedik, nyolcadik kerületben - innen az eltérés. Azonos végzettségűek között is vannak eltérések az ország különböző régióiban, de sokkal kisebbek. A döntő az, hogy ki mit hoz otthonról: a viselkedéskultúra, köztük a káros szenvedélyek nagyban befolyásolják az életesélyeket" - mondta az [origo]-nak a demográfus.

Daróczi Esélyek 30 és 60 közt című tanulmányában megállapította, hogy az ország északnyugati és délkeleti megyéiben az átlagosnál hosszabb - vagy legalább átlagos - a várható élettartam, míg az északkeleti és délnyugati régiókban az átlagosnál rövidebb. Vannak települések, ahol az életesélyek olyanok, mint a nyugat-európai országokban, például Dániában, míg másutt a szegény, volt szovjet Türkmenisztánéhoz hasonlók a kilátások.

Magyarországon a rendszerváltás után számottevően javultak a halálozási viszonyok, 2001-ben először haladta meg a 72 évet a születéskor várható élettartam, de ez a szám még mindig alacsonynak számít nemzetközi összehasonlításban, és az ország gazdasági fejlettségéhez viszonyítva is. A 2003-ban indult Nemzeti Népegészségügyi Program a kedvezőtlen népegészségügyi helyzet javítására jött létre. 19 alpontja négy nagy témakörbe sorolható: társadalmi környezet, egészséges életmód, elkerülhető megbetegedések és az intézményrendszer fejlesztése. "A program célja, hogy mindenhol nőjön a várható élettartam, de természetesen figyelembe veszi a helyi sajátosságokat is. Az az optimális, ha a településeknek saját programjuk is van erre, egyébként ez sok helyen így van" - tudtuk meg a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda képviselőjétől.

Daróczi Etelka szerint a halandóság területi eltérései akkor csökkennének, ha mérséklődnének a társadalmi különbségek, de területi fejlesztésekkel - a munkakörülmények, a lakáshelyzet, az egészségügyi ellátás minőségének és elérhetőségének javításával - is lehetne eredményt elérni.