Az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt

Az Országgyűlés hétfőn módosította a felsőoktatási törvényt, igazítva azt ezzel a bolognai folyamathoz.  A kormánypárti képviselők által beadott módosító javaslat szerint a kormány szabályozná az új képzési rendszer részleteit. Minderre azért van szükség, mert az ezt szabályozó új törvény jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van. A Fidesz még a szavazás előtt bejelentette, ha az Országgyűlés igennel szavaz az indítványra, Alkotmánybírósághoz fordul.

Hétfő délután 209 igen és 106 nem szavazattal az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy 2006-tól átálljunk a bolognai típusú képzésre. Ennek lényege, hogy a hagyományos főiskolai és egyetemi rendszer helyett három egymásra épülő szint lenne. Először a három- vagy négyéves bachelor képzésre iratkozhatnának be a diákok. Ez lenne a felsőfokú alapoktatás, melynek végeztével munkavállalásra jogosító oklevelet kapnának a hallgatók. Ezután a kétéves mesterképzéssel folytathatnák a tanulmányaikat, majd megpróbálkozhatnának a doktori fokozat megszerzésével.

A bolognai rendszer bevezetését 1999-ben vállalta Magyarország, amikor 30 európai országgal együtt csatlakozott a bolognai nyilatkozathoz, amelynek célja az egységes európai felsőoktatás kialakítása. Az új felsőoktatási törvény ehhez a nyilatkozathoz igazodott, de Mádl Ferenc volt köztársasági elnök alkotmányosan aggályosnak tartotta egyes pontjait, ezért májusban elküldte véleményezésre az Alkotmánybírósághoz, ahol azóta sem született döntés az ügyben.

Két képviselő, az SZDSZ-es Gusztos Péter és az MSZP-s Szabó Zoltán augusztus végén módosító indítványt nyújtott be a régi, de még érvényben lévő felsőoktatási törvényhez. Az előterjesztés a kormányt hatalmazza fel a képzési rendszer részleteinek szabályozására.

"A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadja el a felsőoktatási törvényt" - jelentette ki Pokorni Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján. A Fidesz egy korábbi alkotmánybírósági döntésre hivatkozik, mely szerint kormányrendeletben nem, csak törvényben lehet szabályozni az új képzési struktúrát.

Az idén érettségiző diákok alapvető érdeke, hogy mielőbb tisztázódjon a helyzet, és a szokásos időpontban, december közepén kiadják a jövő évre szóló felvételi tájékoztatót.