November 13-ától csaknem három éven át Bihari Mihály lesz az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke, aki Holló Andrást váltja fel. Míg az alkotmánybírók személyéről az Országgyűlés dönt, a testület elnökét és helyettesét a bírók maguk közül választják 3 évre, a posztra tehát nem voltak jelöltek - közölte Holló András sajtótájékoztatón. "A szavazati arányokat nem szokta közölni az Ab, csak az eredményt" - tette hozzá.
Bihari elmondta, tervei szerint az elődeihez hasonlóan irányítja majd a testületet. A kérdésre, hogy aktívabb vagy passzívabb lesz-e az Ab tevékenysége, azt válaszolta: erről az ügyek és a beadványok döntenek, valamint a magyar jogrendszer állapota. "A becsületes és tisztességes bírói munkát tűztem ki célul" - tette hozzá. Hozzátette: a teendőkről először a testület teljes ülésén fog beszélni november 13-a után, addig "nem volna illendő és nem is indokolt, hogy elnöki ars poeticát" mondjon.
Bihari Mihály neve legutóbb lehetséges köztársasági elnökként merült fel az MSZP-ben Szili Katalin neve mellett. Személyét a Fidesz sem kifogásolta volna. Biharit 1999-ben választotta alkotmánybíróvá az Országgyűlés.
Nemrég hat év után újra alkotmánybírókat választottak, Bragyova András és Kovács Péter személyében. Az elméletileg 11 fős testületnek így most 10 tagja van. Mivel a testület elnökének, Holló Andrásnak novemberben lejár a mandátuma és újraválasztásáról még nem döntöttek, így csak kilenc alkotmánybíró személye biztos.
Az Ab elnökének és helyettesének főképp koordinációs és képviseleti feladata van. Bihari az Alkotmánybíróság negyedik elnöke. A rendszerváltás utáni első elnök volt Sólyom László jelenlegi államfő, őt Németh János követte, majd Holló András lett a testület vezetője.
Bihari Mihály alkotmánybíróként sok nagy nyilvánosságot kapott ügyben vett részt. Fontos szerepet vállalt a kórházprivatizációról szóló népszavazás alkotmánybírósági helybenhagyásában, ekkor párhuzamos indoklást fűzött a határozathoz. A kábítószerrel való visszaélés szabályozásáról szóló döntésben nem értett egyet a többi alkotmánybírával, mert különvéleményt fűzött a határozathoz. Ekkor az Ab több kábítószerre vonatkozó rendelkezést is megsemmisített, és elutasította a droghasználat liberalizációjára irányuló kérelmeket. Bihari különvéleményt fogalmazott meg ahhoz a tavaly nyári döntéshez is, amikor elutasították a kisebb parlamentről szóló népszavazási kezdeményezést. Az alkotmánybírák többsége akkor úgy döntött, nem lehet az Országgyűlés szervezetének átalakításáról népszavazást kiírni. 2003-ban pedig nem értett egyet azzal a döntéssel, amikor az Ab helybenhagyta a gyógyíthatatlan betegek tekintetében az orvosi ellátás visszutasításáról szóló jogszabályokat. Ekkor az Ab gyakorlatilag az aktív eutanázia ellen foglalt állást.