Újhelyi István gyermek- és ifjúságügyi kormánymegbízott és Török Zsolt a petesejt-adományozás szabályozásának újragondolását szorgalmazták bioetikai, jogi szempontok figyelembevételével. A két MSZP-s képviselő határozati javaslat formájában a parlament elé vitte az ügyet 2005 májusában, több más meddőséggel kapcsolatos problémával együtt, egy általános intézkedési terv részeként. A javaslat indoklásában utaltak arra, hogy előfordulhat: a születendő gyermekre mind a genetikai, mind az őt kihordó anya igényt tarthat. Kitértek arra is, hogy ha az anonimitást eltörlik és a donor szabadon választhatja meg, kinek adja ivarsejtjét, az megnyithatja "a kiskaput a törvényellenes petesejt-kereskedelem előtt".
A Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet szerint ez a félelem lehetett az indoka annak, hogy a kormány által most jóváhagyott tervezet barátoknak, ismerősöknek nem, csak rokonoknak teszi lehetővé a petesejt-adományozást, ha nyilatkozatot tesznek arról, hogy a névtelenség feloldásába beleegyeznek. "Örülünk annak, hogy föloldanák az anonimitást, de még mindig szűknek tartjuk a lehetséges adományozók körét" - mondta az [origo]-nak Csernus Eszter, a TASZ szóvivője.
Az Európai Parlament álláspontja szerint is garantálni kell, hogy a petesejt-adományozás önkéntes alapon történjen és ne fizetség ellenében, hogy a nők ne válhassanak "nyersanyag-szolgáltatóvá". Ezt a veszélyt ki lehetett volna küszöbölni úgy, ahogy azt a szervadományozásnál teszik: a kórház etikai bizottsága minden esetben kivizsgálhatná, hogy a segítségnyújtás ellenszolgáltatás nélkül, önként történt-e - véli a TASZ. A civil szervezet pénteken elküldött véleményében a törvényhozóknak azt javasolja, hogy megfelelő garanciák mellett a potenciális adományozói kör terjedjen ki a kedvezményezett baráti-ismeretségi körére is.
Szükség lenne a barátokra
Az [origo] által megkérdezett orvos a TASZ-hoz hasonlóan elégedetlen a törvénymódosítási javaslattal, szerinte is csak akkor lehetne komoly javulást elérni, ha barátok, ismerősök is adhatnának petesejtet. A meddő nő anyja ugyanis nem lehet donor, és a leendő apa vérokkonai sem, hiszen a petesejtet az ő spermájával termékenyítik meg, s így az eljárás a vérfertőzéshez lenne hasonló. A szóba jöhető közeli rokonok köre ezért meglehetősen szűk, gyakorlatilag szinte csak a leendő anya lánytestvére lehet donor.
A névtelenség megszüntetése adatvédelmi aggályokat is felvethet. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos 2004 végi jelentésében úgy fogalmazott, hogy a szigorú szabályozás miatt a petesejt-adományozások szinte teljesen ellehetetlenülnek, ezért a jogalkotó eredeti szándékával és a társadalom igényével is egybeesne, ha módosítanák a törvényt. Az ombudsman által megkeresett Magyar Orvosi Kamara szakmai és jogi bizottságai, valamint az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnöksége is elfogadhatónak tartanák, hogy a donor és a befogadó egybehangzó kívánsága esetén a kötelező anonimitástól eltekintsenek.