Örökre börtönben marad Kaiser Ede

Jogerőre emelte a Fővárosi Ítélőtábla Kaiser Ede tényleges életfogytiglani börtönbüntetését a móri bankrablás ügyében. A másodrendű vádlott, Hajdú László esetében viszont új eljárásra utasították a Fővárosi Bíróságot. A bíró kitért a vád gyenge pontjaira is, például, hogy a vád szerint a cselekmény idején a bank ajtajában álló Kaiser - aki szemtanúk szerint többször megfogta, kinyitotta az ajtót - ujjlenyomatát nem találták meg.

Jogerőre emelte a Fővárosi Ítélőtábla Kaiser Ede elsőrendű vádlott első fokon korábban kiszabott életfogytiglani szabadságvesztését a 2002. május 9-én nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében. Tóth Éva bíró ugyanakkor a másodrendű vádlott, Hajdú László esetében hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot. A bankrablás ügyében első fokon Hajdú bűnösségét nem mondta ki a Fővárosi Bíróság, csupán más fegyveres rablások miatt ítélte őt 15 évre.

Az ítélet három és fél órás indoklásában a bíró elmondta, hogy Kaiser Ede esetében "az igen nagy számú bizonyíték" következtében a vádat "kétséget kizáróan bizonyítottnak" tekinti. Az életfogytiglani ítélet helybenhagyását többek között a harmadrendű vádlott, Kiglics Attila - akit be akartak vonni az ügybe - beismerő vallomására, a szakértői és nagyszámú tanúvallomásra, valamint hangfelvételekre alapozta az ítélőtábla.

Tóth Éva indokoltnak nevezte a legsúlyosabb ítéletet, mivel Kaiser "különösen veszélyes a társadalomra bűnözői életmódja miatt". Ennek alátámasztására hosszan sorolta, s részletekbe menően idézte az elsőrendű vádlott több fegyveres, életveszélyes sérüléseket okozó vagyon elleni bűncselekményét. Mint konkrét esetekkel alátámasztotta: volt, hogy egymás utáni napokon követett el súlyos bűncselekményeket, sőt volt, hogy egyazon napon kettőt is.

A móri ügy nyomozásakor a rendőrség még úgy vélte, az idegenlégiós múlttal rendelkező Hajdú László lőtte le géppisztollyal a nyolc embert, Kaiser pedig eközben a bankfiók ajtajában vigyázott. Az ügyészség már csupán annyit látott bizonyítottnak vádiratában, hogy Hajdú László szerezte a fegyvereket a bankrabláshoz, a Fővárosi Bíróság azonban már ebben sem találta bűnösnek Hajdút, így tehát az eljárás során ismeretlen maradt a móri gyilkos.

A bíró kitért a vád gyenge pontjaira is, például, hogy a vád szerint a cselekmény idején a bank ajtajában álló Kaiser - aki szemtanúk szerint többször megfogta, kinyitotta az ajtót - ujjlenyomatát nem találták meg. A szemtanúk közül volt, aki elsőre nem őt azonosította be, ráadásul a telefonjával a bűncselekmény idején Csepelen beszéltek. A bíró szerint a lehetséges magyarázatok a következők: az ujjlenyomat "bőrfüggő", emellett könnyen szétkenhető, a hibázó szemtanú két hozzátartozóját is elveszítette, ezért lehetett pontatlan, míg Kaiser egyszerre több telefont használt.

Tóth Éva felsorolta azokat a kérdéseket is, amelyekre a mai napig nincs pontos válasz. Vajon miért lőtték szét a bankfiók szerverét az elkövetők? Miért hagyták a bankban az ott lévő pénz nagy részét? Hol vannak a fegyverek? Hogyan mentek a helyszínre és hogyan távoztak onnan az elkövetők? Majd végül hozzátette: azt sem tudni pontosan, hogy klasszikus bankrablás történt-e, hogy mi motiválta az elkövetőket.

Az ítélethirdetés végén a bíró közölte: bár több újság is írt arról, hogy a diósdi kettős emberölés kapcsán megkerült volna a móri fegyver, azonban a szakértői intézettől kapott tájékoztatás szerint kétséget kizáróan megállapítható, hogy a lefoglalt hat darab Scorpio típusú fegyver nem hozható összefüggésbe a móri bűncselekménnyel.

Hajdú és Kaiser az eljárás során mindvégig tagadta a móri bankrablással kapcsolatos vádakat, több más fegyveres rablást ugyanakkor beismertek az elsőfokú büntetőperben. Az ítélet kihirdetését követően Dezső Antal, az elsőrendű vádlott ügyvédje azt mondta: minden jogi lehetőséget végigjárnak, így a nemzetközi jogi fórumokat sem vetik el.

Lencsés Csaba