Ivád a világkereskedelmi egyezmény ellen

Első magyar településként a Heves megyei Ivád község csatlakozott a GATS-mentes zónához. Ivád ezzel olyan városokkal került közös klubba, mint Bécs, Graz, Párizs, Manchester, Melbourne vagy Vancouver. A GATS-egyezményt a Világkereskedelmi Szervezet tagjai írták alá 1995-ben. Célja, hogy liberalizálja a szolgáltatások kereskedelmét.

Nem kell szégyenkeznie annak, aki nem tudja, mi az a GATS - derült ki egy pénteki sajtórendezvényen. A GATS-egyezményt a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagjai írták alá 1995-ben. Célja, hogy liberalizálja a szolgáltatások kereskedelmét. A magyar jogrendbe 1998-ba került be: hazánk - a többi csatlakozó országhoz hasonlóan - felajánlásokat tett, hogy az elkövetkező években milyen mértékű piacosítást vállal az egyes szektorokban.

A Védegylet rendezvényén elhangzott: a piacosítás nem kerüli el a közszolgáltatásokat sem, a nemzeti kormányok pedig az egyezmény aláírásával az önkormányzatok megkérdezése nélkül tesznek rájuk nézve is kötelező felajánlásokat. Mivel a WTO a liberalizáció kérdésében az Európai Uniót tekinti tárgyalópartnerének, ezért a folyamatot még nehezebb átlátni és alulról befolyásolni. Míg Nyugat-Európában és Amerikában már megindult a társadalmi vita a közszolgáltatások védelméről, itthon az egyezménnyel kapcsolatban nagy a tudatlanság.

A kritikusok - köztük a Védegylet szerint - félő, hogy az iskola, az egészségügy, a posta, a tömegközlekedés és a vízműrendszer működtetése is az egyezmény hatálya alá esik, a közszolgáltatók helyébe lépő magánvállalatok ellenőrzésére pedig nem lesz a területileg illetékes kormányzatnak intézményes eszköze. A Védegylet ezért a GATS-tárgyalások felfüggesztésének kezdeményezését, az eddigi tárgyalási eredmények nyilvánosságra hozatalát kéri a kormánytól. A cél, hogy érdemi társadalmi vita kerekedjék arról, hogy mi szolgálja legjobban a közszolgáltatások minőségének javítását.

Nyugat-Európában és Amerikában már négyszáznál több, autonómiáját féltő önkormányzat csatlakozott a GATS-mentes zónához. Így tiltakoznak az ellen, hogy megkérdezésük nélkül döntenek kompetenciájukba tartozó kérdésekben. Első magyar településként a négyszáz lelket számláló Heves megyei Ivád község csatlakozott, és ezzel olyan városokkal került közös klubba, mint Bécs, Graz, Párizs, Manchester, Melbourne vagy Vancouver. Ivády Gábor polgármester, aki a mobil posták elleni tiltakozó akciójával lett országosan ismert, szintén azt a célt emelte ki, hogy az önkormányzatokat is megkérdezzék őket érintő ügyekben.

Scheiring Gábor közgazdász, a Védegylet munkatársa elmondta: a WTO adatbázisa szerint Magyarország a vasúti és közúti közlekedést, az egészségügyi, a köz- és felsőoktatási szektort érintő felajánlásokat tett, amiről a közvéleményt az egymást követő kormányzatok soha nem tájékoztatták.

Az [origo] kérdésére, hogy a Védegylet a GATS elleni tiltakozó akciójával állást kíván-e foglalni a privatizációval kapcsolatban, mely valószínűleg az egyik kampánytéma lesz, Schreier azt mondta: "a piac - állam ellentétpárjára épülő retorika hibás. A szolgáltatások minősége azt is megsínyli, ha az állami tulajdonú vállalat élére a pártok saját embereit ültetik, és az sem megoldás, ha az egyetlen szempont a magántulajdonos nyereségessége. A közműszolgáltatások fenntartására olyan konstrukciót kell találni, mely átlátható viszonyokat teremt, és megjelenik benne a szoros civil felügyelet."