Esztéta is tiltakozik a paksi hosszabbítás ellen

Fizetett hirdetésben tiltakozik nyolcvan közszereplő a paksi atomerőmű élettartamának tervezett meghosszabítása ellen. A cikk része a Védegylet és az Energia Klub vezetésével múlt héten indított kampánynak, mellyel az országgyűlési képviselők figyelmét akarják felhívni a héten a parlament elé kerülő, a Paksi Atomerőmű kérdését is érintő országgyűlési határozati javaslatra.

A "Paksnak csak alternatívája van!" címmel megjelent hirdetés tudósok, politikusok, sportolók, művészek, civil aktivisták és ismert szakemberek írták alá. Az aláírók között együtt szerepel például Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának fideszes tagja, Tamás Gáspár Miklós, korábbi SZDSZ-es politikus, György Péter esztéta, Prokopp Dóra, a Filmmúzeum vezérigazgatója és Szikinger István alkotmányjogász.

A negyedoldalas hirdetés szerint "az atomenergia haszonélvezői" minden lehetséges eszközzel manipulálják a döntéshozókat és a közvéleményt", hogy az eredetileg 30 évre tervezett erőmű élettartamát húsz évvel meghosszabítsák. Az aláírók úgy vélik, hogy a határozat elfogadásával a magyar energetika kényszerpályára állna. Véleményük szerint az atomenergiával szemben a megújuló energiaforrásoké a jövő.

A kormány szerint gazdaságos

A kormány szeptember 7-i ülésen döntött a Bátaapáti közelében történő fúrások engedélyezéséről, mely egyben elvi hozzájárulást is jelentett a Paksi Atomerőmű üzemidejének 20 évvel való meghosszabbításához. László Boglár, akkor még kormányszóvivőként, azt nyilatkozta a kormányülést követő sajtótájékoztatón, hogy "több könyvvizsgáló és piackutató cég vizsgálatai egyhangúan azt állapították meg, hogy az üzemidő meghosszabbításához minden biztonsági követelmény teljesíthető, a projekt műszakilag megoldható, és egyértelműen gazdaságos."

Boda Zsolt, a Védegylet szóvivője az [origo]-nak elmondta, hogy kampányuk második nagy lépése volt a hirdetés megjelentetése. Múlt héten ugyanis 22 zöld szervezet nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy utasítsák el a kormány által előterjesztett határozatot. A zöldek szerint erre azért van szükség, mert jelenleg kidolgozás alatt áll a kormány energetikapolitikai koncepciója, és míg az el nem készül, felesleges dönteni Paksról.

A Védegylet szerint a másik nagy baj a javaslattal, hogy két külön témát von egybe, hiszen a képviselők az igen szavazattal az erőmű meghosszabbítása mellett "elvi hozzájárulásukat adják" a Bátaapáti határában felépülő radioaktívhulladék-tároló megépítésére is. A zöldek szerint külön kellene kezelni a két kérdést.

A civilek szerint a parlamenti szavazás csupán PR-fogás, szerintük a kormányzat csak azt a látszatot akarja kelteni, hogy a parlament is az atomenergia ügye mellett áll. Mivel a képviselők is tudják ezt, nem is nagyon foglalkoznak a kérdéssel, ezért is van szükség a kampányra - állítja Boda.

A Védegylet szerint a legjobb az lenne, ha a képviselők leszavaznák a határozatot, a kormány pedig csak az energetikapolitikai koncepció elkészülte után venné újra elő Paks kérdését.

Nem engedték a hirdetést

A mostani hirdetés külön érdekessége, hogy a két civil szervezet három országos napilapban is meg akarta jelentetni a fizetett hirdetést, de a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap visszautasította azt. Boda elmondta, hogy megkérdezték a lapokat, hogy mi ennek az oka, de csak a Magyar Hírlap válaszolt: hirdetéspolitikai okokból nem vállalhatják a közlést. Barát Maya, a Magyar Hírlap médiaigazgatója közölte: "üzleti megfontolásból" nem jelentették meg a hirdetést. A Paksi Atomerőmű kiemelten fontos hirdetési ügyfele az újságnak, így nem lett volna szerencsés lehozni a közszereplők tiltakozását - nyilatkozta az [origo]-nak a médiaigazgató. A Magyar Nemzet illetékesét eddig nem sikerült elérnünk.