Tömegesen szűnhetnek meg a művészeti iskolák

A zeneiskolák és művészeti iskolák támogatásának radikális csökkentését tervezi a kormány az új költségvetésben. Az évtizedek óta működő rendszerben több mint háromszázezer gyerek tanul zenét, táncot, drámát, képzőművészetet. A tiltakozók szerint, ha ennyire lecsökkentik a normatívákat, tömeges iskolabezárásokra kerül sor, az MDF pedig ötvenezer forintos tandíjat jósol. Eddig évi néhány ezer forintért tanulhattak az alsósok, az iskolákban pedig nagyon alacsony a rajz vagy ének-zene órák száma.

A művészeti- és zeneiskolák támogatásának 25-30 százalékos csökkentését tervezi a kormány az új költségvetési törvénytervezetben. Az alapfokú - általános iskolásokat nevelő - művészeti iskolák képviselői szerint a rendszer működése lehetetlenné válik ennyi pénzből. Az MDF szerint a kormány a nagy hagyományokkal rendelkező, külföldön példaértékűnek tartott rendszer megszüntetésére törekszik. A párt ötvenezer forintos tandíjat jósol jövőre, mások pedig tömeges iskolabezárásoktól tartanak. Az iskolásoknak nem sok esélyük van arra sem, hogy a közoktatásban tanuljanak rajzot vagy zenét. Mindössze heti másfél-két órában kell csak ilyen órákat szervezniük az iskoláknak.

"Egy gyerek tanítása zeneiskolában, évente 230 ezer forintba kerül, ebből csak negyven százalék, 105 ezer forint az állami támogatás. Körülbelül tizenöt százalékot a szülők adnak, a maradékot pedig az önkormányzatoknak kell kifizetniük" - magyarázta Asztai Csabáné, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének alelnöke. Ha a jövő évi terveknek megfelelően csak 80 ezret ad az állam, a fennmaradó összeget az önkormányzatnak kellene állnia. "A pomázi önkormányzat, ahol a zeneiskolát vezetem, minden tartalékát felélte az elmúlt években. A szülők sincsenek olyan helyzetben, hogy átvállalják a költségeket" - tette hozzá. Ha a tervek nem változnak, a zeneiskolából talán el kell küldeni a gyerekek és a tanárok negyedét. "Ez a gondolkodásmód az egész intézményhálózatot veszélyezteti, ráadásul a tanév kellős közepén csökkenne a támogatás" - mondta az [origo]-nak Asztai Csabáné.

Az alapfokú művészeti oktatásra 2005-ben 22 milliárdot fordított az állam, jövőre ez körülbelül 15 milliárdra csökkenhet. Az általános iskolások zenetanítására évente nyolcvanezret szánnak a tavalyi 105 ezerrel szemben. A táncórákra, színjátszásra, bábozásra vagy képzőművészeti órákra járó gyerekek után pedig évente negyvenezer forint jár majd - az idén még 59 ezret fizettek.

"Vannak módosító indítványok a költségvetés tervezetéhez, amelyek az alapfokú művészeti oktatásra vonatkoznak" - tájékoztatta az [origo]-t Friss Péter, az oktatási tárca közoktatásfejlesztési főosztályának vezetője. Az eredeti tervben is szerepel, hogy létrehoznak egy egymilliárd forintos pályázati alapot, amelyet a legnívósabb, minőségi képzést adó iskolák kapnak majd. "A több mint nyolcszáz, jelenleg fennálló művészeti- és zeneiskola ugyanis nagyon különböző színvonalon működik" - magyarázta a főosztályvezető. Kérdésünkre, hogy a kistelepülések művészeti iskoláival, illetve a tandíjfizetésre képtelen családok gyerekeivel mi lesz, Friss azt válaszolta: "A hátrányos helyzetű gyerekek ma sem fizetnek tandíjat. Az egymilliárdos alapból pedig juthat majd pénz a kistelepüléseknek is, erről folynak az egyeztetések". Azt is rendezni szeretnék, hogy az esetleges átalakulás ne tanév közben érje az iskolákat.

A kormány azzal indokolja a támogatás csökkentését, hogy az elmúlt három évben százezerrel nőtt az alapfokú művészeti iskolákba járó gyerekek száma, ezt a növekedést pedig nem tudja követni a költségvetés. 2001-ben ugyanis még csak 230 ezren, 2004-ben pedig már 334 ezren tanultak ebben a formában. A legtöbben képző- és iparművészetre, táncra vagy színjátszásra, bábozásra jelentkeztek.